Mi lesz veled siófoki Aranypart?

Strandolni vágyók elől a vizet, a horgászoktól a halat és az ívóhelyet, a szörfösöktől a hullámokat, a nyaralótulajdonosoktól a tiszta vizet és a panorámát rabolják el „

A Parlamentben intéztem kérdést a Földművelésügyi Minisztériumhoz annak kapcsán, hogy "a megalománia nem ismer határokat a Balatonnál, a siófoki Aranyparton a déli part egyik legnagyobb összefüggő, strandolásra alkalmas partszakaszát tennék tönkre egy, a vízbe 225 méternyire benyúló monstrummal, mely két hektár vízfelületet foglalna el".

Aranypart kikötő

Videó: 

A Virágos Magyarország Környezetszépítő Verseny 2017 Díjátadó – Veszprém

Nagy megtiszteltetésben volt részem, hiszen az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának díját adhattam át  A Virágos Magyarország Környezetszépítő Verseny 2017-es veszprémi díjátadóján, amelyre a Hangvillában került sor. A díjat Girincs település vezetője vehette át tőlem.

Díjátadó

Politikai akarat kérdése a megoldás? – a Zöld Válasz Egyesület konferenciája

Az egyesületünk által szervezett szakmai konferencián arra kerestük a választ a politikai pártok és a civil szervezetek képviselőivel közösen, vajon csak politikai akarat kérdése-e, hogy az aktuális hatalom megoldást keressen a hazánkban is egyre inkább tapasztalható klímaváltozás hatásaira.

A környezetvédelmi egyesület elnökeként nyitottam meg a konferenciát. Megnyitómban elmondtam, hogy bár a szervezet évekkel ezelőtt jött létre, mára érte el azt az állapotot, hogy önálló rendezvényt szervezhessen. Felhívtam a figyelmet arra a szomorú tényre, hogy bártöbb fideszes képviselőt is meghívtunk, ők különféle indokokkal visszautasították a meghívást a rendezvényre. Így a kormány álláspontját nem ismerhettük meg a XXI. század két nagy környezetvédelmi kihívásával kapcsolatban: a  zöldterületeitől megfosztott főváros helyzetéről és az elégtelen vízgazdálkodás okozta elsivatagosodásról, krízishelyzetről. 

Hatalomvágyból elkövetett közérdekű adatigénylés

Ezzel a váddal illetett Fónagy János csak azért, mert kérdezni merészeltem. Ez ugyanis a Fidesz-KDNP vezette illiberális áldemokráciában megengedhetetlen cselekedet.

Fónagy JánosMint környezetvédelmi szakpolitikus, tudni szerettem volna többek között, hogy milyen keretek között működik, mekkora költségvetéssel és milyen szervezeti egységekkel, jogkörökkel rendelkezik a Szabó Zsolt által irányított Fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint Kiemelt Közszolgáltatásokért felelős Államtitkárság, amely a Seszták Miklós vezette Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alá tartozik.  

Fónagy János lett utasítva válaszadásra, aki most is hozta a formáját, szerinte ugyanis az adatigénylésre vonatkozó kérésem 

"annak bizonyítéka, hogy a Jobbikot a hatalomvágy foglalkoztatja, amint az a politikai közösségük országgyűlési képviselői részéről számos 'hagyományos demokratikus keretek között' megfogalmazott kérdéséből kitűnt."

 

Válasz

 

A Jobbik elkötelezett a környezet védelmében

1972-ben határozott az ENSZ arról, hogy június 5-e legyen a környezetvédelem világnapja. 

Rohamléptekben gyorsuló világunkban, ahol a profit és az önérdek vezérli a gazdaságot, mind sürgetőbbé válik, hogy ne csak a civil szervezetek és magánszemélyek vegyék ki részüket a környezetvédelemből, hanem a legmagasabb döntéshozói szinten is előtérbe kerüljenek végre az alapvető fenntarthatósági szempontok.


A Jobbik 2003 óta azon dolgozik, hogy felszámoljuk azt az állapotot, miszerint bárki, bármit megtehet, ha pénze és kapcsolatai vannak. Szennyezheti, kizsákmányolhatja, elpusztíthatja környezetét büntetlenül, károkozását pedig majd az adófizetők által befizetett közpénzből próbálja orvosolni az állam.
Kormányra kerülve megvalósítjuk a szennyező fizet elvet, segítjük a megújuló energiaforrások elterjedését, a környezeti nevelés súlyát pedig növeljük az oktatásban.Visszaállítjuk a zöld hatóság tekintélyét, és növeljük a környezetvédelem kormányon belüli fontosságát.

Ne feledjük: ha bolygónk, a Föld környezetét megóvjuk, akkor gyermekeink jövőjét biztosítjuk!

 

Átalakításokkal steril és kommersz környezetté teszik Budapestet

Kepli Lajossal, a Jobbik környezetvédelmi és energetikai szakpolitikusával a budapesti Liget projektről és a József nádor téri építkezés, környezetre gyakorolt hatásáról beszéltünk.

Zöld Válasz: Nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás a Liget projekt. Az elmúlt száz esztendő legjelentősebb kulturális fejlesztéséről beszélnek - közel 1000 fát vágnának ki. Milyen aggályai vannak a beruházás kapcsán?

Kepli Lajos: Budapest tüdejét a Városliget adja. Magas korú és nagyméretű fák kivágásáról beszélünk. Ez a terület egy légcsatornán helyezkedik el, amely hozzájárul Budapest levegő minőségének javításához. Egyre többször hallható, hogy  szmog riadót rendelnek el a fővárosban, ezek a jövőben egyre fokozódnak a zöld területek kiszorításával és beépítésével.

Az Orbán-kormány kifüggesztheti az "eladva" táblát a déli határra felhúzott kerítésre

Kepli Lajossal, a Jobbik környezetvédelmi és energetikai szakpolitikusával három kérdésről beszélgettünk, a téma mégis a klímaváltozás volt. A termőföld elvesztése, a nem megfelelő vízgazdálkodás és a felelőtlen energiapolitika miatt kijelenthető, Magyarország elégtelenre vizsgázott a klímaváltozás elleni harcból.

Zöld Válasz: Az Orbán-kormány tervei szerint márciusban megkezdődhet a földprivatizáció második hulláma. Környezetvédelmi szempontból is aggályosnak tűnik ez a kezdeményezés. Miért?

Kepli Lajos: A termőföld, mint stratégiai nemzeti vagyon eladása ellen a Jobbik már kezdetektől fogva tiltakozott. Ugyanakkor nem csupán agrár-, hanem fenntarthatósági szempontból is kockázatos a földprivatizáció. Az előttünk álló időszakban a termőföld egyre inkább felértékelődik, egyrészt a népességnövekedés/élelmezési válság kapcsán, másrészt az élelmiszer-termelésre alkalmas területek mértékének csökkenése miatt. Az utóbbi nemcsak az energianövény-ültetvények növekedése miatt, hanem a talajerózió, és az éghajlatváltozás okán is fenyeget.

A Fidesz politikailag visszaél a helyzettel

Az évszázad megállapodásának és üzletének nevezte a magyar nukleáris-kapacitás bővítéséről szóló, Oroszországgal kötött együttműködést Orbán Viktor miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való többórás megbeszélését követően. A projektre azonban egyre nagyobb nemzetközi nyomás nehezedik, természetesen a bejelentés után a hazai pártok is újból egymásnak feszültek. Az idő azonban vészesen fogy, hiszen Paks I. a jelenlegi üzemidő meghosszabbításával is csak 2037-ig üzemelhet.

Zöld Válasz: Az embereknek az atom szó hallatán általában negatív jelzők jutnak az eszébe. Miért is van szüksége Magyarországnak az új reaktorokra?

Kepli Lajos: A Jobbik mindig is szakmai szemmel közelített a beruházáshoz, de a helyzetet nehezíti a 30 éves titkosítás és az egyre fokozódó nemzetközi nyomás, miközben az Orbán-kormány nem rendelkezik reális alternatívával, amely kiváltaná ezt a 2000 MW teljesítményű erőművet. A XXI. században az energiahatékonyság a kulcsszó. Egy felelősen, hosszútávon gondolkodó vezetésnek azon kellene fáradoznia, hogy az ország villamosenergia igényét minél jobban lecsökkentse.

Tartalom megosztás

Tartalom átvétel