A Jobbik elkötelezett a környezet védelmében

1972-ben határozott az ENSZ arról, hogy június 5-e legyen a környezetvédelem világnapja. 
Rohamléptekben gyorsuló világunkban, ahol a profit és az önérdek vezérli a gazdaságot, mind sürgetőbbé válik, hogy ne csak a civil szervezetek és magánszemélyek vegyék ki részüket a környezetvédelemből, hanem a legmagasabb döntéshozói szinten is előtérbe kerüljenek végre az alapvető fenntarthatósági szempontok.
A Jobbik 2003 óta azon dolgozik, hogy felszámoljuk azt az állapotot, miszerint bárki, bármit megtehet, ha pénze és kapcsolatai vannak. Szennyezheti, kizsákmányolhatja, elpusztíthatja környezetét büntetlenül, károkozását pedig majd az adófizetők által befizetett közpénzből próbálja orvosolni az állam.
Kormányra kerülve megvalósítjuk a szennyező fizet elvet, segítjük a megújuló energiaforrások elterjedését, a környezeti nevelés súlyát pedig növeljük az oktatásban.Visszaállítjuk a zöld hatóság tekintélyét, és növeljük a környezetvédelem kormányon belüli fontosságát.
Ne feledjük: ha bolygónk, a Föld környezetét megóvjuk, akkor gyermekeink jövőjét biztosítjuk!

Átalakításokkal steril és kommersz környezetté teszik Budapestet

Kepli Lajossal, a Jobbik környezetvédelmi és energetikai szakpolitikusával a budapesti Liget projektről és a József nádor téri építkezés, környezetre gyakorolt hatásáról beszéltünk.

Zöld Válasz: Nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás a Liget projekt. Az elmúlt száz esztendő legjelentősebb kulturális fejlesztéséről beszélnek - közel 1000 fát vágnának ki. Milyen aggályai vannak a beruházás kapcsán?

Kepli Lajos: Budapest tüdejét a Városliget adja. Magas korú és nagyméretű fák kivágásáról beszélünk. Ez a terület egy légcsatornán helyezkedik el, amely hozzájárul Budapest levegő minőségének javításához. Egyre többször hallható, hogy  szmog riadót rendelnek el a fővárosban, ezek a jövőben egyre fokozódnak a zöld területek kiszorításával és beépítésével.

Az Orbán-kormány kifüggesztheti az "eladva" táblát a déli határra felhúzott kerítésre

Kepli Lajossal, a Jobbik környezetvédelmi és energetikai szakpolitikusával három kérdésről beszélgettünk, a téma mégis a klímaváltozás volt. A termőföld elvesztése, a nem megfelelő vízgazdálkodás és a felelőtlen energiapolitika miatt kijelenthető, Magyarország elégtelenre vizsgázott a klímaváltozás elleni harcból.

Zöld Válasz: Az Orbán-kormány tervei szerint márciusban megkezdődhet a földprivatizáció második hulláma. Környezetvédelmi szempontból is aggályosnak tűnik ez a kezdeményezés. Miért?

Kepli Lajos: A termőföld, mint stratégiai nemzeti vagyon eladása ellen a Jobbik már kezdetektől fogva tiltakozott. Ugyanakkor nem csupán agrár-, hanem fenntarthatósági szempontból is kockázatos a földprivatizáció. Az előttünk álló időszakban a termőföld egyre inkább felértékelődik, egyrészt a népességnövekedés/élelmezési válság kapcsán, másrészt az élelmiszer-termelésre alkalmas területek mértékének csökkenése miatt. Az utóbbi nemcsak az energianövény-ültetvények növekedése miatt, hanem a talajerózió, és az éghajlatváltozás okán is fenyeget.

A Fidesz politikailag visszaél a helyzettel

Az évszázad megállapodásának és üzletének nevezte a magyar nukleáris-kapacitás bővítéséről szóló, Oroszországgal kötött együttműködést Orbán Viktor miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való többórás megbeszélését követően. A projektre azonban egyre nagyobb nemzetközi nyomás nehezedik, természetesen a bejelentés után a hazai pártok is újból egymásnak feszültek. Az idő azonban vészesen fogy, hiszen Paks I. a jelenlegi üzemidő meghosszabbításával is csak 2037-ig üzemelhet.

Zöld Válasz: Az embereknek az atom szó hallatán általában negatív jelzők jutnak az eszébe. Miért is van szüksége Magyarországnak az új reaktorokra?

Kepli Lajos: A Jobbik mindig is szakmai szemmel közelített a beruházáshoz, de a helyzetet nehezíti a 30 éves titkosítás és az egyre fokozódó nemzetközi nyomás, miközben az Orbán-kormány nem rendelkezik reális alternatívával, amely kiváltaná ezt a 2000 MW teljesítményű erőművet. A XXI. században az energiahatékonyság a kulcsszó. Egy felelősen, hosszútávon gondolkodó vezetésnek azon kellene fáradoznia, hogy az ország villamosenergia igényét minél jobban lecsökkentse.

„Az energiapolitikában is ellenzékből fogunk kormányozni!”

Kepli Lajossal, a Jobbik környezetvédelmi és energetikai szakpolitikusával beszélgettünk egy XXI. századi párt programjáról. Ugyanis a környezet-, természetvédelem, illetve az energiapolitika minél hangsúlyosabb megjelenítése elengedhetetlen feltétele kellene lennie minden felelős parlamenti frakciónak.

A héten tartotta a Jobbik Salgótarjánban a frakcióülését. Vajon az úgynevezett zöld gondolatok is megjelennek a legerősebb ellenzéki párt programjában?

Természetesen, 2016-ban még hangsúlyosabban fog szerepelni a Jobbik politikájában a természet-, és a környezetvédelem, illetőleg az energiapolitika. De ezek a témák folyamatosan aktualitásokkal is szolgálnak. Gondoljunk akár Paksra, akár vörösiszap-katasztrófára.

Veszprémben tüntettek a vörösiszap-per ítélete ellen

A vörösiszap-katasztrófa felelőseinek megnevezését sürgette Ferenczi Gábor, a 2010-es tragédiában leginkább érintett Kolontár jobbikos polgármestere csütörtökön, a Veszprémi Törvényszék előtt a vörösiszap-perben hozott elsőfokú, felmentő ítélet ellen tartott tüntetésen.

"Ha nem fogunk össze, nem lesz meg a katasztrófa felelőse" - jelentette ki a demonstráción Tili Károly, Kolontár független polgármestere, hangsúlyozva: a térség lakói nem tudják elfogadni a törvényszék január 28-án hozott felmentő ítéletét és csak az összefogás erejében bíznak.

Ennyit ér tíz ember élete?

Felháborítónak, megdöbbentőnek és elképesztőnek tartom a vörösiszap-perben született felmentő ítéletet, úgy is mint a katasztrófa körülményeinek vizsgálatára létrehozott korábbi parlamenti bizottság elnöke.

A bizottság már évekkel ezelőtt bebizonyította jelentésében, hogy "a Mal Zrt. vezetőit egyértelmű felelősség terheli azért, hogy ekkora mennyiségű lúg volt a tározóban", amelynek kiömlése tíz ember halálát és a milliárdos anyagi károkat okozta. Nincs a világon ország, ahol ilyen katasztrófának ne lenne felelőse.

Vörösiszap-katasztrófa: még három nap az ítéletig

Ahogy arról beszámoltunk, a héten ítéletet hirdet a vörösiszap-katasztrófával összefüggő büntetőperben első fokon a Veszprémi Törvényszék. Lapunk természetesen a helyszínről tudósít majd, addig azonban felidézzük, mi is történt 2010. október 4-én, és milyen következményei lettek a tíz halálos áldozatot követelő tragédiának.

Lapunk megkereste Kepli Lajost, az egykori vörösiszap-katasztrófa okait vizsgáló parlamenti bizottság jobbikos elnökét, hogy röviden átbeszéljük Magyarország legnagyobb ipari katasztrófájának okait és tanulságait.

Tartalom megosztás

Tartalom átvétel