Az Orbán-kormány kifüggesztheti az "eladva" táblát a déli határra felhúzott kerítésre

Kepli Lajossal, a Jobbik környezetvédelmi és energetikai szakpolitikusával három kérdésről beszélgettünk, a téma mégis a klímaváltozás volt. A termőföld elvesztése, a nem megfelelő vízgazdálkodás és a felelőtlen energiapolitika miatt kijelenthető, Magyarország elégtelenre vizsgázott a klímaváltozás elleni harcból.

Zöld Válasz: Az Orbán-kormány tervei szerint márciusban megkezdődhet a földprivatizáció második hulláma. Környezetvédelmi szempontból is aggályosnak tűnik ez a kezdeményezés. Miért?

Kepli Lajos: A termőföld, mint stratégiai nemzeti vagyon eladása ellen a Jobbik már kezdetektől fogva tiltakozott. Ugyanakkor nem csupán agrár-, hanem fenntarthatósági szempontból is kockázatos a földprivatizáció. Az előttünk álló időszakban a termőföld egyre inkább felértékelődik, egyrészt a népességnövekedés/élelmezési válság kapcsán, másrészt az élelmiszer-termelésre alkalmas területek mértékének csökkenése miatt. Az utóbbi nemcsak az energianövény-ültetvények növekedése miatt, hanem a talajerózió, és az éghajlatváltozás okán is fenyeget.

Magyarországnak mindezek alapján nem eladnia, hanem éppenséggel növelnie kellene a közösségi földvagyont - ahogy arra korábban Orbán Viktor ígéretet is adott.

Az pedig különösen aggasztó, hogy a privatizáció második hullámában már a halastavak is sorra kerülnek, amelyet aztán az erdők követhetnek. Ha mindez végbemegy, az Orbán-kormány kifüggesztheti az "eladva" táblát a déli határra felhúzott kerítésre.

Zöld Válasz: Ha már szóba került a klímaváltozás, február 27-én ünnepeltük a Nemzetközi Jegesmedve Napot, amely egy újabb figyelmeztető jel a jövőnkre nézve. Hazánk kellően felkészült a változásokra?

Kepli Lajos: A klímaváltozás elleni harc két tényezőből áll. Egyrészt szeretnénk megelőzni, illetőleg csökkenteni a klímaváltozás várható hatásait, ezzel párhuzamosan igyekeznünk kell alkalmazkodni is a megváltozott körülményekhez. Egy XXI. századi felelős döntéshozónak minden eszközt meg kellene ahhoz ragadnia, hogy a társadalmat minél kisebb mértékben tegye ki a szélsőséges hatásoknak.

Fel kell készülnünk arra, hogy Magyarország klímájában is változás fog beköszönteni, aminek a jeleit már most is érzékeljük - gondoljunk csak az egyenetlen csapadék eloszlásra, a visszatérő hőhullámokra. Az Orbán-kormány azonban homokba dugja a fejét: nem létezik hatékony vízgazdálkodás, a termőföldek kiárusításával, elvész a ráhatása a mezőgazdasági termelésre, illetőleg továbbra is akadályozza a környezetbarát ipar elterjedését hazánkban.

Magyarország elégtelenre vizsgázott a klímaváltozás elleni harcból.

Zöld Válasz: Az alkalmazkodás esetében nem lehet megkerülni az energiapolitikát sem, csakhogy több mint másfél hónappal a fűtési idény vége előtt mindössze kilenc százalék körüli az állam kezében lévő hazai kereskedelmi földgáztárolók feltöltöttségi szintje.

Kepli Lajos: Ha újra beütne a nagy hideg, és Ukrajna elzárná a gázcsapokat, bizony valóban ráfáznánk. Az Orbán-kormány felelőtlenül kezeli a közpénzből megvásárolt, stratégiailag fontos földgáztározókat, pedig ezek hatékony kihasználásával még az importfüggőségünket is csökkenthettük volna.

Azonban van még egy szempont, amire figyelmeztetnék. Amióta megkötötték az orosz-német paktumot az Északi Áramlat kapacitásának megduplázása céljából, az európai energiapolitikai teljes mélységében megváltozott. Azóta már nem lehet hallani arról, hogy az orosz gáz milyen alternatív úton fog eljutni a régiónkba, ami azt eredményezi, hogy a keleti gázt nyugatról kell megvásárolnunk.

Sarkadi-Illyés Csaba

zoldvalasz.hu

Tartalom megosztás

Tartalom átvétel