Környezetvédelem

Politikai akarat kérdése a megoldás? – a Zöld Válasz Egyesület konferenciája

Az egyesületünk által szervezett szakmai konferencián arra kerestük a választ a politikai pártok és a civil szervezetek képviselőivel közösen, vajon csak politikai akarat kérdése-e, hogy az aktuális hatalom megoldást keressen a hazánkban is egyre inkább tapasztalható klímaváltozás hatásaira.

A környezetvédelmi egyesület elnökeként nyitottam meg a konferenciát. Megnyitómban elmondtam, hogy bár a szervezet évekkel ezelőtt jött létre, mára érte el azt az állapotot, hogy önálló rendezvényt szervezhessen. Felhívtam a figyelmet arra a szomorú tényre, hogy bártöbb fideszes képviselőt is meghívtunk, ők különféle indokokkal visszautasították a meghívást a rendezvényre. Így a kormány álláspontját nem ismerhettük meg a XXI. század két nagy környezetvédelmi kihívásával kapcsolatban: a  zöldterületeitől megfosztott főváros helyzetéről és az elégtelen vízgazdálkodás okozta elsivatagosodásról, krízishelyzetről. 

Átalakításokkal steril és kommersz környezetté teszik Budapestet

Kepli Lajossal, a Jobbik környezetvédelmi és energetikai szakpolitikusával a budapesti Liget projektről és a József nádor téri építkezés, környezetre gyakorolt hatásáról beszéltünk.

Zöld Válasz: Nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás a Liget projekt. Az elmúlt száz esztendő legjelentősebb kulturális fejlesztéséről beszélnek - közel 1000 fát vágnának ki. Milyen aggályai vannak a beruházás kapcsán?

Kepli Lajos: Budapest tüdejét a Városliget adja. Magas korú és nagyméretű fák kivágásáról beszélünk. Ez a terület egy légcsatornán helyezkedik el, amely hozzájárul Budapest levegő minőségének javításához. Egyre többször hallható, hogy  szmog riadót rendelnek el a fővárosban, ezek a jövőben egyre fokozódnak a zöld területek kiszorításával és beépítésével.

Az Orbán-kormány kifüggesztheti az "eladva" táblát a déli határra felhúzott kerítésre

Kepli Lajossal, a Jobbik környezetvédelmi és energetikai szakpolitikusával három kérdésről beszélgettünk, a téma mégis a klímaváltozás volt. A termőföld elvesztése, a nem megfelelő vízgazdálkodás és a felelőtlen energiapolitika miatt kijelenthető, Magyarország elégtelenre vizsgázott a klímaváltozás elleni harcból.

Zöld Válasz: Az Orbán-kormány tervei szerint márciusban megkezdődhet a földprivatizáció második hulláma. Környezetvédelmi szempontból is aggályosnak tűnik ez a kezdeményezés. Miért?

Kepli Lajos: A termőföld, mint stratégiai nemzeti vagyon eladása ellen a Jobbik már kezdetektől fogva tiltakozott. Ugyanakkor nem csupán agrár-, hanem fenntarthatósági szempontból is kockázatos a földprivatizáció. Az előttünk álló időszakban a termőföld egyre inkább felértékelődik, egyrészt a népességnövekedés/élelmezési válság kapcsán, másrészt az élelmiszer-termelésre alkalmas területek mértékének csökkenése miatt. Az utóbbi nemcsak az energianövény-ültetvények növekedése miatt, hanem a talajerózió, és az éghajlatváltozás okán is fenyeget.

A Fidesz politikailag visszaél a helyzettel

Az évszázad megállapodásának és üzletének nevezte a magyar nukleáris-kapacitás bővítéséről szóló, Oroszországgal kötött együttműködést Orbán Viktor miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való többórás megbeszélését követően. A projektre azonban egyre nagyobb nemzetközi nyomás nehezedik, természetesen a bejelentés után a hazai pártok is újból egymásnak feszültek. Az idő azonban vészesen fogy, hiszen Paks I. a jelenlegi üzemidő meghosszabbításával is csak 2037-ig üzemelhet.

Zöld Válasz: Az embereknek az atom szó hallatán általában negatív jelzők jutnak az eszébe. Miért is van szüksége Magyarországnak az új reaktorokra?

Kepli Lajos: A Jobbik mindig is szakmai szemmel közelített a beruházáshoz, de a helyzetet nehezíti a 30 éves titkosítás és az egyre fokozódó nemzetközi nyomás, miközben az Orbán-kormány nem rendelkezik reális alternatívával, amely kiváltaná ezt a 2000 MW teljesítményű erőművet. A XXI. században az energiahatékonyság a kulcsszó. Egy felelősen, hosszútávon gondolkodó vezetésnek azon kellene fáradoznia, hogy az ország villamosenergia igényét minél jobban lecsökkentse.

„Az energiapolitikában is ellenzékből fogunk kormányozni!”

Kepli Lajossal, a Jobbik környezetvédelmi és energetikai szakpolitikusával beszélgettünk egy XXI. századi párt programjáról. Ugyanis a környezet-, természetvédelem, illetve az energiapolitika minél hangsúlyosabb megjelenítése elengedhetetlen feltétele kellene lennie minden felelős parlamenti frakciónak.

A héten tartotta a Jobbik Salgótarjánban a frakcióülését. Vajon az úgynevezett zöld gondolatok is megjelennek a legerősebb ellenzéki párt programjában?

Természetesen, 2016-ban még hangsúlyosabban fog szerepelni a Jobbik politikájában a természet-, és a környezetvédelem, illetőleg az energiapolitika. De ezek a témák folyamatosan aktualitásokkal is szolgálnak. Gondoljunk akár Paksra, akár vörösiszap-katasztrófára.

Veszprémben tüntettek a vörösiszap-per ítélete ellen

A vörösiszap-katasztrófa felelőseinek megnevezését sürgette Ferenczi Gábor, a 2010-es tragédiában leginkább érintett Kolontár jobbikos polgármestere csütörtökön, a Veszprémi Törvényszék előtt a vörösiszap-perben hozott elsőfokú, felmentő ítélet ellen tartott tüntetésen.

"Ha nem fogunk össze, nem lesz meg a katasztrófa felelőse" - jelentette ki a demonstráción Tili Károly, Kolontár független polgármestere, hangsúlyozva: a térség lakói nem tudják elfogadni a törvényszék január 28-án hozott felmentő ítéletét és csak az összefogás erejében bíznak.

Ennyit ér tíz ember élete?

Felháborítónak, megdöbbentőnek és elképesztőnek tartom a vörösiszap-perben született felmentő ítéletet, úgy is mint a katasztrófa körülményeinek vizsgálatára létrehozott korábbi parlamenti bizottság elnöke.

A bizottság már évekkel ezelőtt bebizonyította jelentésében, hogy "a Mal Zrt. vezetőit egyértelmű felelősség terheli azért, hogy ekkora mennyiségű lúg volt a tározóban", amelynek kiömlése tíz ember halálát és a milliárdos anyagi károkat okozta. Nincs a világon ország, ahol ilyen katasztrófának ne lenne felelőse.

Vörösiszap-katasztrófa: még három nap az ítéletig

Ahogy arról beszámoltunk, a héten ítéletet hirdet a vörösiszap-katasztrófával összefüggő büntetőperben első fokon a Veszprémi Törvényszék. Lapunk természetesen a helyszínről tudósít majd, addig azonban felidézzük, mi is történt 2010. október 4-én, és milyen következményei lettek a tíz halálos áldozatot követelő tragédiának.

Lapunk megkereste Kepli Lajost, az egykori vörösiszap-katasztrófa okait vizsgáló parlamenti bizottság jobbikos elnökét, hogy röviden átbeszéljük Magyarország legnagyobb ipari katasztrófájának okait és tanulságait.

Tartalom megosztás

Tartalom átvétel