Környezetvédelem

Miért építik le a magyar környezetvédelmet? - alfahir.hu

Ahogy lapunk is beszámolt róla, az Orbán kormány környezetvédelmi termékdíjat vetett ki a napelemekre. A nem mindennapi hírre a kizöldült államfő, Áder János is felkapta a fejét, igaz egy párnapos csúszással. A napsugáradóról, a nemzeti párt „zöld gondolatairól” és a hazai környezetvédelem tudatos leépítéséről kérdeztük Kepli Lajost, a Jobbik energetikai szakpolitikusát.

Miért szavazta meg a kormánytöbbség a „napsugáradót”? - tettük fel a kérdést Keplinek, utalva a salátatörvényben a környezetvédő szervezetek elől is rendkívül ügyesen eldugott újabb sarcra.

Egy folyamat részeként is tekinthetünk erre, hiszen jól beleillik a kormány törekvéseibe – válaszolt a nemzeti párt országgyűlési képviselője. Ugyanakkor ez szembemegy a parlament által is elfogadott, 2030-ig szóló energiastratégiával, hiszen abban az atom-, és szén- mellett a zöld-energia is szerepet kap. Az energiastratégiával ellentétesen cselekszik a kormány, amikor akadályozza a megújuló energiák elterjedését Magyarországon. Például szélerőművi pályázatokat sem írnak ki, és most már a napelemeket is termékdíj köteles kategóriába sorolták.

Újabb sóhivatal alakult közpénzen

Áder János köztársasági elnök a mai napon bejelentette, hogy a Köztársasági Elnöki Hivatalon belül létrehozzák a Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóság nevű szervezetet, melynek vezetőjévé az eddigi ENSZ-nagykövet Kőrösi Csabát nevezték ki. Ezután Áder perceken keresztül pufogtatott üres, semmitmondó frázisokat a fenntarthatóság fontosságáról, érdemi információ azonban nem hangzott el – reagált közleményében Kepli Lajos, a Jobbik országgyűlési képviselője.

Ahogy korábban beszámoltunk róla, a köztársasági elnök hétfői rendkívüli bejelentését előzetesen nagy sajtóérdeklődés kísérte, a feszült várakozás azonban csalódásba fulladt, pedig alakulhatott volna máshogy is.

Illegális hulladéklerakás Balatonfüreden?

A helyszínen tartott sajtótájékoztatón ismertette Kepli Lajos a Jobbik országgyűlési képviselője és Ujhelyiné Károlyi Krisztina balatonfüredi önkormányzati képviselő a lakossági bejelentés alapján megismert illegális hulladék- és építési törmeléklerakás ügyében tett lépéseket.

A párt önkormányzati képviselője elmondta, hogy lakossági bejelentés útján kapott információkat az illegális elhelyezésekről, ezt követően tájékoztatta a térségben élő országgyűlési képviselőt, környezetmérnököt Kepli Lajost. Elmondta, hogy az egyik területen felhalmozott bontási törmeléket a szomszédos ingatlan feltöltésére használják. Ujhelyiné felhívta rá a figyelmet, hogy Balatonfüred több területén zajlik feltöltés, így a Malom-völgyben és az Újtelepen is.

Tragikus a hazai környezetvédelem állapota

A jövő évi költségvetés alapján úgy tűnik, a környezetvédelemre 2015-ben többet költ az ország, ennek ellenére nemhogy koncepció nem látszik, de még a meglévő infrastruktúrát is leépítik, ráadásul a számokból az is kiderül, az energiaszolgáltatók adóterhei is csökkennek. Kepli Lajossal, a Jobbik szakpolitikusával beszélgettünk az ágazat problémáiról.

A hazai környezetvédelem folyamatos leépítésének vagyunk szemtanúi. Ha csak a 2010 óta eltelt időszakot nézzük, azt látjuk, hogy előbb megszűnt az önálló környezetvédelmi tárca, majd a környezetvédelmi hatóság hatásköreinek folyamatos megnyirbálása kezdődött meg. Jelen pillanatban az is kérdéses, hogy a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségek megmaradnak-e önálló hatóságként, avagy a kormányhivatalokba betagozódva enyésznek el. Mindeközben az ország környezeti állapota mit sem javult, továbbra is fennállnak a rendszerváltáskor megörökölt problémák, sőt, azóta is intenzíven folyik a környezet kizsákmányolása. A meglévő környezetszennyezések felszámolása, tájsebek eltüntetése ezermilliárdos nagyságrendű forrást igényel. Ehhez képest a ténylegesen ilyen feladatokra fordított összegek gyakorlatilag elfogytak. A hazai környezetvédelem állapota tehát tragikus - mondta az Alfahírnek a Jobbik politikusa.

Nehezen gyógyulnak a vörösiszap-sebek

Kepli Lajos közleményében emlékeztet, hogy ma négy éve, hogy a Mal Zrt. ajkai vörösiszap-tározójának gátján kiömlő maró vörös áradat emberek százai számára egy élet munkájának eredményét pusztította el.

A hivatalos adatok szerint tíz ember halt meg, több százan megsérültek, továbbá házak százait kellett elbontani, ám felelős a mai napig sincs. A magyar embereknek, a katasztrófa károsultjainak és az áldozatok hozzátartozóinak igazságérzete nap mint nap csorbát szenved azáltal, hogy a bíróság az eltelt négy évben az elsőfokú ítéletig sem volt képes eljutni - fogalmaz a jobbikos képviselő.

Tartalom megosztás

Tartalom átvétel