Cikkek, írások

Miért nem készültünk fel idejében a bevándorlásra?

A hazánkat és a kontinenst egyre fojtogatóbb, jelenlegi bevándorló helyzet megértéséhez elengedhetetlen egy rendkívül fontos tényre felhívni mind a magyar lakosság, mind pedig az európai közösség figyelmét. Mégpedig arra, hogy ez az egész krízis előre látható volt, így fel is lehetett volna készülni rá.

Lapunk Kepli Lajossal, a Jobbik energetikai és környezetvédelmi szakpolitikusával készített egy elemzést még 2015. január 16-án, amiben összegeztük az Oroszországgal szembeni olajfegyver hatásait, illetve az arab tavasznak nevezett, Észak-Afrikát és a Közel-Keletet felforgató felkelés-sorozat aktuális, és várható következményeit.

Nem állunk készen a XXI. század kihívásaira

Mint ismert, az Országgyűlés a héten rekord gyorsasággal elfogadta a 2016-os költségvetést. Azonban a számos hiányosságát nem lehet pusztán a kapkodásra fogni - igaz erre is találni példát -, ugyanis az, hogy a környezeti kármentesítésre központi forrást nem csoportosítottak át, az nemcsak rövidtávon okozhat katasztrófa helyzeteket, de ellehetetleníti, hogy a XXI. század egyre sürgetőbb kihívásaira megfelelő választ adjunk.

A jövő évi költségvetésről kérdeztük Kepli Lajost, a nemzeti párt Környezetvédelmi tagozatának elnökét, energetikai szakpolitikust.

Feláldozzák a nemzeti parkokat a földmutyi oltárán

Felettébb különös és mélységesen elszomorító folyamatnak lehetünk tanúi, ha a magyar környezetvédelemmel foglalkozunk. Ugyanakkor az a legszörnyűbb, hogy hazánk élővilágának sokszínűségét nem néhány dilettáns politikus döntése veszélyezteti, hanem a kormányzat és bizonyos gazdasági körök közös anyagi érdekeltségeinek kiszolgálása húzódik meg a háttérben.

Portálunk is többször foglalkozott már a témával. Emlékezhetünk, a nagy vihart és derültséget okozó napsugáradótól kezdve, a magyar szénbányászat lezüllesztésén keresztül, egészen a paksi bővítésig, számos alkalommal kellett megállapítanunk, hogy egy tudatos folyamat során építik le a környezetvédelmet.

Dominóelmélet

A hidegháború idején Dwight D. Eisenhower, az Egyesült Államok elnöke beszélt a dominóelméletről, mint Washington külpolitikájának vezérfonaláról. A Fehér Ház a szovjetek indokínai térnyerése kapcsán vélekedett úgy, hogy ha Vietnámban is győzedelmeskedik a kommunizmus, akkor végül egyesével minden térségbeli ország a Szovjetunió érdekövezetébe kerül. Egyébként ezzel indokolták később magát a vietnámi háborút is. Mára a kétpólusú világrend megszűnt létezni, ugyanakkor az Oroszországgal szembeni szankciók kikényszerítésével az Egyesült Államok meglökte az első dominólapocskát, már csak az a kérdés, mi áll a dominósor végén?

Nehéz nem észrevenni, hogy akkor indult meg a kőolaj világpiaci árának hihetetlen mértékű csökkenése, amikor az Egyesült Államok és az Európai Unió Moszkvával szembeni szankciói is érvénybe léptek. Az egyértelmű cél Oroszország térdre kényszerítése volt, de úgy tűnik a folyamat mára kezelhetetlenné vált.

Miért építik le a magyar környezetvédelmet? - alfahir.hu

Ahogy lapunk is beszámolt róla, az Orbán kormány környezetvédelmi termékdíjat vetett ki a napelemekre. A nem mindennapi hírre a kizöldült államfő, Áder János is felkapta a fejét, igaz egy párnapos csúszással. A napsugáradóról, a nemzeti párt „zöld gondolatairól” és a hazai környezetvédelem tudatos leépítéséről kérdeztük Kepli Lajost, a Jobbik energetikai szakpolitikusát.

Miért szavazta meg a kormánytöbbség a „napsugáradót”? - tettük fel a kérdést Keplinek, utalva a salátatörvényben a környezetvédő szervezetek elől is rendkívül ügyesen eldugott újabb sarcra.

Egy folyamat részeként is tekinthetünk erre, hiszen jól beleillik a kormány törekvéseibe – válaszolt a nemzeti párt országgyűlési képviselője. Ugyanakkor ez szembemegy a parlament által is elfogadott, 2030-ig szóló energiastratégiával, hiszen abban az atom-, és szén- mellett a zöld-energia is szerepet kap. Az energiastratégiával ellentétesen cselekszik a kormány, amikor akadályozza a megújuló energiák elterjedését Magyarországon. Például szélerőművi pályázatokat sem írnak ki, és most már a napelemeket is termékdíj köteles kategóriába sorolták.

Tragikus a hazai környezetvédelem állapota

A jövő évi költségvetés alapján úgy tűnik, a környezetvédelemre 2015-ben többet költ az ország, ennek ellenére nemhogy koncepció nem látszik, de még a meglévő infrastruktúrát is leépítik, ráadásul a számokból az is kiderül, az energiaszolgáltatók adóterhei is csökkennek. Kepli Lajossal, a Jobbik szakpolitikusával beszélgettünk az ágazat problémáiról.

A hazai környezetvédelem folyamatos leépítésének vagyunk szemtanúi. Ha csak a 2010 óta eltelt időszakot nézzük, azt látjuk, hogy előbb megszűnt az önálló környezetvédelmi tárca, majd a környezetvédelmi hatóság hatásköreinek folyamatos megnyirbálása kezdődött meg. Jelen pillanatban az is kérdéses, hogy a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségek megmaradnak-e önálló hatóságként, avagy a kormányhivatalokba betagozódva enyésznek el. Mindeközben az ország környezeti állapota mit sem javult, továbbra is fennállnak a rendszerváltáskor megörökölt problémák, sőt, azóta is intenzíven folyik a környezet kizsákmányolása. A meglévő környezetszennyezések felszámolása, tájsebek eltüntetése ezermilliárdos nagyságrendű forrást igényel. Ehhez képest a ténylegesen ilyen feladatokra fordított összegek gyakorlatilag elfogytak. A hazai környezetvédelem állapota tehát tragikus - mondta az Alfahírnek a Jobbik politikusa.

Izraeli nagykövet lett a kormánypártok vízügyi szakpolitikusa - a földünk után ez lehet a következő árucikk



Mindnyájan tudjuk, hogy az Anyaföld és az ivóvíz a két utolsó kincsünk, amivel hazánk ma még rendelkezik. Európai szinten mindkettő tekintetében nagyhatalom lehetnénk, amennyiben adottságainkkal nemzetünk javára élnénk. Ezzel szemben a kétharmados parlamenti többség pénteken olyan földtörvényt igyekezett (heves tiltakozásunk közepette) keresztülvinni a Parlamenten, amely nem képes megakadályozni a nagybirtokok kialakulását és a termőföld külföldiek kezére jutását sem. Bár a Jobbik frakciója közjogilag és erkölcsileg is érvénytelennek és elfogadhatatlannak tekinti a jogszabályt, ez gyaníthatóan nem fogja visszatartani a Fidesz által delegált köztársasági elnököt annak szentesítésétől.

Mit keresett az izraeli energia- és vízügyi miniszter Budapesten?

shalomA magyar sajtóorgánumok jórészt elhallgatták, hogy a Budapesten rendezett Zsidó Világkongresszuson részt vett Szilvan Salom, az izraeli energia- és vízügyi miniszter. Az Index az egyik rövid beszámolójában csupán annyit jegyzett meg róla, hogy az izraeli kormány egyik tagja. Kepli Lajos, a Jobbik országgyűlési képviselője, vízügyekért felelős szakpolitikus a miniszterhez intézet nyílt levelében emlékeztetett arra, hogy a Palesztina területén fekvő ivóvízbázisokat az izraeliek „elorozzák, megfosztva a palesztin népet az egészséges ivóvízhez való alapvető emberi joguktól.” Így talán nem is annyira mellékes, hogy Salom milyen miniszter az izraeli kormányban, sőt, Kepli Lajos kormányzati forrásokból úgy értesült, hogy Szilvan Salom a Zsidó Világkongresszus „leple alatt vízügyekről is tárgyalt magyar helytartóikkal.” Alább olvashatják a Jobbik képviselőjének teljes levelét:

Tartalom megosztás

Tartalom átvétel