A Fidesz politikailag visszaél a helyzettel

Az évszázad megállapodásának és üzletének nevezte a magyar nukleáris-kapacitás bővítéséről szóló, Oroszországgal kötött együttműködést Orbán Viktor miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való többórás megbeszélését követően. A projektre azonban egyre nagyobb nemzetközi nyomás nehezedik, természetesen a bejelentés után a hazai pártok is újból egymásnak feszültek. Az idő azonban vészesen fogy, hiszen Paks I. a jelenlegi üzemidő meghosszabbításával is csak 2037-ig üzemelhet.

Zöld Válasz: Az embereknek az atom szó hallatán általában negatív jelzők jutnak az eszébe. Miért is van szüksége Magyarországnak az új reaktorokra?

Kepli Lajos: A Jobbik mindig is szakmai szemmel közelített a beruházáshoz, de a helyzetet nehezíti a 30 éves titkosítás és az egyre fokozódó nemzetközi nyomás, miközben az Orbán-kormány nem rendelkezik reális alternatívával, amely kiváltaná ezt a 2000 MW teljesítményű erőművet. A XXI. században az energiahatékonyság a kulcsszó. Egy felelősen, hosszútávon gondolkodó vezetésnek azon kellene fáradoznia, hogy az ország villamosenergia igényét minél jobban lecsökkentse.

Zöld Válasz: A rendszerszemléletet hiányolja. Hogyan valósulhat ez meg a gyakorlatban?

Kepli Lajos: Manapság a nagy erőművek kora leáldozóban van, helyüket a decentralizált rendszerek veszik át. Ezekben a hálózatok kisebb közösségek, háztartások saját maguk számára termelik meg a szükséges energiát. De ennek kiépülése egy hosszabb folyamat. A decentralizált energiatermelés esetében már szóba jöhet a napenergia, a földhő vagy esetleg kisebb teljesítményű biomassza minierőművek. A lényeg az, hogy Magyarország minél kevésbé függjön az importtól, valamint hogy klíma- és környezetbarát módon tudja az energiát megtermelni.

Zöld Válasz: Az orosz–magyar alku részleteit, az előkészítéshez kapcsolódó hatástanulmányokat és adatokat nem ismerhetjük meg 30 évig. Ami alapjában visszás egy ilyen nagyméretű beruházás kapcsán. Miért nem hozzák nyilvánosságra a szerződés tartalmát?

Kepli Lajos: Azzal érvelnek, hogy mindez üzleti titok és nemzetbiztonsági kockázatot jelentene, ha nyilvánosságra jutna. A probléma az, hogy olyan mértékű ez a titkosítás, ami már egyáltalán nem indokolt. Látható, a Fidesz politikailag visszaél a helyzettel. Ugyanakkor tökéletes terepet biztosít a korrupcióhoz is, hiszen eltüntethetővé válik a pénz és csak 30 év múlva lehet kideríteni, amikor a bűncselekmény már rég elévült. A beruházást átláthatóvá kellene tenni és a magyar embereket a részletekről tájékoztatni. Ne felejtsük, paksi bővítés esetében évtizedekre szóló adósságról, valamint jelentős közpénzről is beszélünk.

Zöld Válasz: Brüsszel és most Ausztria is támadja az atomerőmű bővítését. Mi állhat ennek hátterében?

Kepli Lajos: Nyugat-Európa számára mindenképp konkurenciát jelenthetnek az új reaktorok üzembe helyezése. A német gazdaság ráépül a napelem és a szélkerék gyártására, hiszen Németország nem tud atomerőművet építeni. Számukra az a biznisz, ha a megújuló energia terjed. Nem szabad megfeledkezni, hogy a háttérben ott van az amerikai lobbi is, akik viszont szívesen megépítenék az oroszok helyett az erőművet.

Magyarország érdekeit senki nem veszi figyelembe, mindenki a saját pecsenyéjét sütögeti. Nekünk viszont szigorúan hazánk érdekében kell lobbiznunk, cselekednünk. Fontos, hogy Magyarországon 30 év múlva is rendelkezésre álljon villamosenergia és ne 100 százalékban az importtól függjünk. Azonban, ha az Orbán-kormány energiapolitikájában nem áll be változás, félő, hogy az utóbbi eset fog realizálódni.

zoldvalasz.hu

Tartalom megosztás

Tartalom átvétel