A hatékony ellenőrzés csak egy hiú ábránd

Kepli Lajossal, a Jobbik környezetvédelmi és energetikai szakpolitikusával készülő interjú-sorozatunkban ezúttal arra mutatunk rá, hogy a profitéhséggel szemben muszáj központilag erősíteni a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontokat.

A Volkswagenre az amerikai környezetvédelmi hatóság mérhet ki egy gigászi bírságot, amiért csaltak a károsanyag-kibocsátás mennyiségével. Mi lehet az ügy tanulsága?

Ismét bizonyságul szolgált, hogy minden jogszabály annyit ér, amennyit abból betartanak. Lehet bármilyen szigorú a szabályozás, ha azt nem kérik számon az erre rendelt hatóságok. De rávilágított arra is, hogy a profitorientált multinacionális vállalatok – amilyenek a német autógyárak is – milyen magától értetődő természetességgel játsszák ki a nemzetállamok törvényeit. S nehezen hihető, hogy az autóiparban csupán a Volkswagen – és amint, azóta kiderült – a BMW gondolta úgy, hogy a környezetvédelmi korlátozások áthágásával spórolnak meg maguknak több milliárd eurót.

Az ellenőrzés a kulcskérdés. Azonban sok esetben a környezetvédelmi hatóságoknál hiányzik a megfelelő anyagi és szakmai kapacitás, ami viszont elsősorban az adott állam kormányának a felelőssége (de ugyanez a séma igaz az Európai Unió szakhatóságaira is – a szerk.).

Magyarországon gyakran a papírok átnézésével ki is merül az ellenőrzés, így pedig a fenntarthatóságot biztosító normák betartatása lehetetlen. A második Orbán-kormány beiktatása óta látványosan gyengül hazánkban a környezetvédelem. Az egykori zöldhatóságokat a kormányhivatalok alá rendelték, amelyek viszont egyértelmű politikai hatás alatt, kézi vezérléssel működnek, pártkatonák felügyelete mellett.

Ha már szóba került a hazai környezetvédelem helyzete. Az ENSZ a hétvégén elfogadja a 2030-ig érvényes programját, amely a fenntartható fejlődési törekvéseket kívánná finanszírozni. A célkitűzések egyszerre érvényesek állami és nemzetközi szinten, az MTVSZ javaslata szerint a természeti erőforrások védelmével kapcsolatos feladatokat a gazdasági ágazatirányításért felelős kormányhivataloktól független, önálló minisztériumban kell összpontosítani. Mi erről a véleménye?

Fontos emlékeztetni, hogy a Jobbik programjában szerepel az önálló környezetvédelmi minisztérium létrehozása. Ezzel szemben jelenleg széttagolva, államtitkári szinten üzemel csak a hazánk erőforrásainak, természeti kincseinek védelme; például a hulladékgazdálkodás, a víz és a levegő védelme, illetve az energiapolitika bizonyos részei.

Az államtitkárságok esetében pedig lehetetlen nem észrevenni, hogy egyszerűen az agrárium érdekei alá rendelik a természetvédelmi és ezzel együtt a fenntarthatósági szempontokat. Ugyanis működhetne úgyis a kormányzat, hogy a fenntarthatósági célokat integrálják a különböző minisztériumokba, azonban a jelenlegi kabinet erre sem hajlandó.

Egy a nemzeti párt által szorgalmazott ökoszociális gazdasági modellre lenne szükség, amely képes a jövő generációinak az érdekeit szem előtt tartani.

Az agráriumra tett utalását bőven alátámasztja, hogy a Fidesz-kormány belekezd az állami földek értékestésébe.

Azzal, hogy ezeket az újbérlőket tulajdonossá teszi az állam, a Fidesz zöld oligarcháit erősíti meg a pozíciójukban, ezzel mintegy véglegesítve a viszonyokat, a birtokrendszert vidéken.

Ha környezetvédelmi szempontból vizsgáljuk meg a természeti erőforrásunk kiárusítását, akkor azt is meg kell állapítani, hogy az egyáltalán nem szolgálja a fenntarthatósági célokat. Ugyanis, az állam tulajdonában lévő termőföldek kapcsán a kormányzatnak lehetősége van bizonyos korlátozások, vállalások kikényszerítésére, illetve törvényi felhatalmazása van azok betartatására. Ha viszont a föld magánkézbe kerül, úgy sokkal nehezebb – többek között – az ökológiai szempontoknak is megfeleltetni a tulajdonosokat.

A fenti példák alapján tehát leszögezhetjük: a jövő generációja irányába elkötelezett állam támogatása nélkül, a hatékony ellenőrzés csak egy hiú ábránd.

Sarkadi-Illyés Csaba

zoldvalasz.hu

Tartalom megosztás

Tartalom átvétel