A Jobbik újranyitná a Bős-Nagymarost övező szakmai vitát

A Jobbik vezetése komoly szakmai vitát követően arra a következtetésre jutott, hogy a bős-nagymarosi vízlépcső megépítése mellett több nemzetgazdasági érv szól, mint ellene – jelentette be mai sajtótájékoztatóján Vona Gábor. Ez nem jelenti azt, hogy a párt támogatná a projektet, a tisztánlátás végett nyitott vitát szeretnének a politikusok és a szakma bevonásával.

Tabudöntögető kezdeményezés

Vona GáborVona Gábor már sajtótájékoztatójának elején jelezte: tisztában van azzal, hogy vékony jégre lépett, „ebben a kérdésben egy olyan tabudöntögető pártnak, mint a Jobbik sem egyszerű megszólalni” – fogalmazott. A pártelnök elmondta, 1989-ben érzelmi-politikai töltete volt a kérdésnek, komoly reflexek és sztereotípiák kapcsolódtak hozzá, mostanra azonban eljött az ideje, hogy érdemi vita kezdődjön, és olyan döntés szülessen, amely hazánk nemzetgazdasági érdekeit helyezi előtérbe.

Kepli Lajos, a Jobbik Környezetvédelmi kabinetjének vezetője és az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának tagja több példával illusztrálta, milyen előnyei lennének a negyed évszázada megkezdett projekt befejezésének.

Búcsú az árvíz- és aszálykároktól?

Kepli LajosJelenleg minden egyes magyar lakosra 12 ezer köbméter/fő/év vízmennyiség jut, amely átfolyik az országon, ám ebből mindössze 600 köbmétert, vagyis 5 százalékot tudunk felhasználni, pedig az adottságaink ennél jóval kedvezőbbek. A szakma szerint ezer köbméter alatt vízhiányos országról beszélünk, ettől szenved az elszikesedő Homokhátság és Nyírség. Egy megfelelő duzzasztó gáttal milliárdos mezőgazdasági károkat (aszály, árvíz) lehetne megspórolni. Jelenleg Magyarország összes termőföldjének mindössze 1,8 százalékát öntözzük – hívta fel a figyelmet a képviselő.

A mezőgazdasági haszon mellett a potenciális megújuló energiaforrás mértéke sem elhanyagolható, a Tiszalök-, Kisköre-gátak ugyanis alig 5 százalékát használják ki az ezer megawattosra becsült kinyerhető vízenergiának – ismertette Kepli. A jobbikos politikus szerint a kiskörei duzzasztónál található mesterséges Tisza-tó a legjobb példája, hogy nem minden gátépítés környezetkárosító, lehet figyelni a fokozott természetvédelmi övezetekre.

Drága, de megéri

Kepli Lajos elismerte, hogy drága beruházásról van szó, de szerinte a vízlépcső és a Duna-Tisza-csatorna megépítése hatalmas munkalehetőség és egyben az EU által is támogatott környezetbarát energia. Az aszály- és árvízkárok figyelembevételével ezért hosszú távon mindenképpen érdemes lenne elgondolkodni a projekten.

A barikad.hu kérdésére Kepli kifejtette, tisztában vannak vele, hogy Bős-Nagymaros ügyének újranyitása vitákat fog gerjeszteni Szlovákiával, de mint mondta, ez a vita egyébként sem halogatható sokáig, az 1997-es hágai ítélet óta ugyanis 15 év telt el, és az Európai Unióban példátlan, hogy ennyi idő után se szülessen megállapodás. Az az állapot pedig nem tartható, hogy folyton a szlovákoktól kérünk vizet, akik nem adnak, de ha adnának, az sem lenne elég.

A Jobbik még nem döntött

Vona Gábor újságírói kérdésre leszögezte, a Jobbik nem döntött a bős-nagymarosi vízlépcső építésének támogatásáról, de úgy látják, jelenleg több érv szól mellette, mint ellene, ezért nyitottak a vitára és szakmai konferenciát szeretnének a politikusok és civil bevonásával.

B.J.

barikad.hu

Tags:

Tartalom megosztás

Tartalom átvétel