A Jobbik mikrochipes azonosítást szeretne

Sorozatunk második része - a Jobbiktól Kepli Lajos válaszolt állatügyi kérdéseinkre.


Ön szerint bevált az a korábbi Btk. módosítás, amely letöltendő börtönbüntetést helyez kilátásba állatkínzás esetén - vagy esetleg érdemes lenne egy szigorúbb, egyértelműbb szabályozás?

Szükséges az állatkínzás tényállását a Btk-ban szerepeltetni. A szabályozás jelenleg is elég szigorú, azonban tudni kell, hogy a bűnelkövetők számára nem a szigorú szankciók, hanem a lebukás magas kockázata a valódi visszatartó erő.

Azonban hiába szigorú a törvény, ha évente néhány ítélet születik csak állatkínzás bűntette tárgyában. Sajnos az állampolgárok tanúvallomással együtt tett feljelentésének hiánya, illetve a hatóság hivatalbóli észlelésének elmaradása miatt az állatkínzás gyanús eseteknek csupán kis százaléka kerül a rendőrség látókörébe. Ennél is kevesebb jut el az ügyészségre, majd végül a bíróság elé, ahol sajnos döntően enyhe ítéletek születnek.

Mi a véleményed arról, hogy a nagy botrányt kavart filmre vett macskagyilkossági ügyben a teljesen cinikusan viselkedő elkövető Toepler Zoltán felelőssége nem volt megállapítható?

Állatszerető emberként azt gondolom, hogy ez elkeserítő. Mivel a bűncselekmény időpontja a felvételről nem volt egyértelműen megállapítható – így elképzelhető, hogy ténylegesen elévült a cselekmény. Ez azonban csak büntetőjogilag mentesít, erkölcsileg nem. Személyes véleményem, hogy néhány hónap állatvédelmi közmunka talán jótékony hatással lenne az ilyen elkövetőkre. Természetesen csak szigorú felügyelet mellett.

Rengeteg állat - ahogy ember is - leli halálát az autós gyorshajtás miatt. Tervezi-e a Jobbik a gyorshajtás szigorúbb szankcionálását és a városokon belül a "zóna 30" területek kiszélesítését, amely persze nem csak az állatokat, de az embereket  is védené a balesetektől zajártalomtól, levegőszennyezéstől?

Állatvédelmi szempontból nem a sebességet kellene korlátozni: a városokon belül döntően a kóbor ebek és macskák lesznek gázolás áldozatai – az állat azonban felügyelet nélkül nem lehet szabadon a közterületen, ezt jogszabály mondja ki. Inkább ennek a rendelkezésnek a betartatására kellene koncentrálni (mikrochipezett ebek és egységes nyilvántartás).

Fontos lenne a felelős állattartás kialakítása, hiszen a kóbor ebet nemcsak elütik, sokszor maga a kutya okoz – akár halálos – balesetet, melyért az állat gazdája a felelős. Mikrochip és országos nyilvántartás nélkül azonban nem állapítható meg az állat tulajdonosa.

Egyéb állatokat (pl. vadak) főként a településeken kívül ütnek el, itt amúgy sem lehetséges a sebesség korlátozása.

Tervezi-e a Jobbik a vadászatra vonatkozó szabályozások szigorítását? Ma Magyarországon  ugyanis a gyakorlatban a vadászok - köztük sok politikus - bármit megtehetnek.

Természetesen nem szabad különbséget tenni "helyzeti előnyben lévő" és egyéb vadászok között, a szabályok mindenkire egyformán kell vonatkozzanak. Az emberi viselkedés inkább morális, etikai kérdés, kevésbé állatvédelmi. A Jobbik azt szeretné elérni, hogy ne legyenek a "jog felett álló" személyek, akik bármit megtehetnek következmények nélkül. Más kérdés, hogy jogszabályban meghatározott esetben valóban kilőheti a kóbor ebet és macskát a vadász, ennek azonban fontos természetvédelmi oka van: ezek az állatok elszaporodnak az erdőben és kiirtják az ott honos állatokat, illetve azok utódait.

Miként képzelik az állatmenhelyek fenntartását? Normális állapotnak tartod-e, hogy a gazdátlan állatok ellátása lényegében önkéntesek önfeláldozó munkáján múlik és az állam tudomást sem akar venni erről a problémáról?

Jelenleg minden magyar állampolgár adójából fizeti az állam a gyepmesteri telepek fenntartásának évi több milliárd forintos költségét, azaz gyakorlatilag az állatok legális legyilkolásának fellegvárát.

Ehelyett, a kutyák kötelező mikrochipezésével, és ennek országos adatbázisban történő nyilvántartásával minden eb hazajuthatna, a befogás költségeit az állattartó fizetné, illetve az eddig gyepmesteri telepekre fordított pénzt állatvédelmi kiadásokra, a kóbor állatállomány további növekedésének megakadályozására, azaz ivartalanításra kellene fordítani.

Ez és az ezzel párhuzamos felelős állattartás kialakítása végső soron azt jelentené, hogy tíz éven belül a menhelyeken lévő, valamint a befogadásra váró állatok létszáma jelentősen lecsökkenne.

Kepli Lajos

országgyűlési képviselő (Jobbik)
a Fenntartható fejlődés bizottságának tagja
a Jobbik környezetvédelmi kabinetének elnöke

Eredeti cikk

Tags:

Tartalom megosztás

Tartalom átvétel