Kepli Lajos a bizottság elé tárta a Jobbik energetikai stratégigiai elképzeléseit

A Fenntartható fejlődés bizottság június 15-i ülésének jegyzőkönyvéből részlet:

(A kormány energetikai stratégiájáról szóló államtitkári meghallgatás, Bencsik János válaszolt)

KEPLI LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen, köszöntöm önöket. Nagy várakozással tekintek én is az új kormányzatnak az energiastratégiai, illetve környezetvédelmi szempontú feladatai elé. Nem tudok szó nélkül elmenni viszont amellett egy mondat erejéig, hogy az elmúlt évek környezetvédelmi és energiaügyi ballépéseiért felelős párt képviselői folyamatosan bojkottálják a Fenntartható fejlődés bizottság üléseit és már sokadszor nincsenek jelen. Ezek szerint, többek között a leköszönő miniszter urat nem is láttuk még a bizottság ülésén, de hát ennyire érdeklődnek úgy látszik a fenntarthatósági szempontok iránt.

Én viszont inkább az új kormányzat felé fordulnék most a kérdéseimmel. Sok minden elhangzott itt bio-üzemanyagokról és mezőgazdasági, erdészeti és egyéb hulladékokról, és megint úgy érzem egy kicsit - ebben az esetben lehet, hogy nem kifejezetten nem Magyarország, hanem az Európai Unió - a világ után kullog. Vannak itt már olyan fejlett technológiák, főként az USA-ban és Ázsiában robbanásszerűen terjed, amikor is hihetetlen nagy mennyiségben és szinte ingyen rendelkezésre álló szerves hulladékokból állítunk elő folyékony energiahordozót vagy akár szintetikus üzemanyagot. Magyarországon semmilyen lépést vagy kezdeményezést még ez ügyben sem az előző kormányzattól és eddig még a jelenlegitől sem hallottam, hogy mit terveznek ezzel kapcsolatban, hiszen nagy probléma Magyarországon akár mezőgazdasági, erdészeti vagy lakossági szerves eredetű hulladékok elhelyezése. Gyakorlatilag a VPN technológia - vagy többféle eljárás is létezik, de - lényege az, hogy nagy hatásfokkal, és ami megint csak nem mindegy, nagy profittal tud előállítani szerves hulladékokból folyékony energiahordozót, amit akár energetikai célra, akár elektromos áram előállítására is lehetne használni, nyilván kisebb hatásfokkal, de ugyanúgy szintetikus üzemanyag előállítására vagy akár vegyipari alapanyagként egy metanol például bármire szinte felhasználható. Nagyon nem mindegy, hogy mekkora környezeti problémától mentesülnénk ezáltal, és profitábilis megoldás lenne. Annál is inkább, mivel az új kormány 10 év alatt egymillió új munkahely teremtését ígérte meg és ez egy rendkívül jó lépés lenne, hiszen mondom egy néhány év alatt megtérülő beruházásról van szó. Tehát mindenképpen kíváncsi lennék, annál is inkább, mert mondom itt a biodízelt hallottuk, 10 százalékot kell elérni. Alapvetően rossz iránynak tartom a biodízelt, ez mondjuk a saját véleményem mezőgazdasági szempontból is, meg hát hatékonysági, klímavédelmi szempontból sem a legjobb. Ez egy reális alternatíva szerintem, ugyanolyan elképzeléseket is hallottunk már, hogy az új kormányzat újra akarja indítani a szénbányászatot. Egy környezetvédelmi, fenntartható fejlődési bizottság ülésén nyilvánvalóan nem szívesen hallanak sokan erről, hiszen a fosszilis energiahordozók felhasználását csökkenteni szeretnénk, de ugyanezek a technológiák arra is alkalmasak, hogy az egyébként nem túl jó fűtőértékű fosszilis energiahordozókból nagy hatásfokkal nyerjünk ki energiát vagy állítsunk elő energiahordozót, és a hagyományos égetésnél sokkal környezetbarátabb, mindenképpen tisztább technológiának számít.

Ezek azok a trendek vagy irányok, amelyet úgy érzem, hogy a világban sok helyütt most robbanásszerűen kezdenek elterjedni, és ezzel kapcsolatban szeretném a kormányzat képviselőinek álláspontját hallani, hiszen nagyon jó lenne, ha egyszer végre mi is az élvonalba csatlakoznánk és nem kullognánk, beállnánk a sor végére. Köszönöm.

BENCSIK JÁNOS államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium):
Kepli képviselő úr említette a legújabb technológiákat, a különböző pirolízis technológiákat. Az a baj, hogy ezek a technológiák még nem teljes egészében kiforrottak, nagyon sok innovációra, fejlesztésre van szükség ezen a területen. Nem lehet tudni, hogy a különböző technológia mit tud egyrészt környezetvédelmi, másrészt gazdaságossági szempontból. Mennek az összehasonlító elemzések, maga a kormányzat az ÉMI-n keresztül már korábban is részt vállalt a szentendrei projekt előkészítésében, ahol Szentendre Önkormányzatával, illetve az ottani hőellátást biztosító gazdasági társasággal karöltve az ÉMI telephelyén folyik egy ilyen fejlesztés előkészítése, amely egy párnaprojektként is értelmezhető, és annak a tapasztalatait széles körben lehet majd egy további falprogram kialakításánál figyelembe venni. Kicsit óvatosnak kell lenni, az elmúlt években voltak olyan beruházások vagy beruházási kísérletek, amelyek inkább rontották a magyarországi meghonosítás lehetőségeit. Kicsiben láttunk már ilyen üzemeket Magyarországon is, Lengyelországban is, megnéztük. Ezek néhány ember foglalkoztatásával tulajdonképpen családi vállalkozás keretében működnek, és egy adott településnek vagy kistérségnek az ilyen jellegű, mondjuk úgy, hogy környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási problémáit tudják kezelni, de a technológiák még nem minden vonatkozásban kiforrottak. Ezzel foglalkozni kell, mert komoly lehetőségek vannak benne.

A teljes jegyzőkönyv itt érhető el


Kepli Lajos

 

Kapcsolódó videó:

Tartalom megosztás

Tartalom átvétel