Kepli Lajos kérdései a miniszterjelölti meghallgatáson

Május 28-án hallgattuk meg a vidékfejlesztési miniszterjelöltet, íme a feltett kérdéseim és a miniszter (akkor még csak jelölt) arra adott válasza (jegyzőkönyv részlet):

KEPLI LAJOS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Miniszterjelölt úr, nem irigylem, jócskán megbombáztuk már itt kérdésekkel, én ezt most még szeretném kicsit fokozni is. Erre a leendő miniszter úrnak fel is kell készülnie, hiszen az elmúlt 20 év legaktívabb, illetve bizonyos esetekben a legkonstruktívabb ellenzékének szerepére készülünk. Ilyen például a környezetvédelmi területe, van egynéhány kérdésem.

Első kérdésként talán azzal kapcsolatban, hogy a kormányprogramban szerepel kiemelt célként az adminisztrációs és bürokratikus terhek csökkentése. Szerintem kevés olyan terület van, mint a környezetvédelem, ahol talán a legkomplikáltabb, legbonyolultabb bevallások, engedélyeztetési eljárások vannak, amelyek sok esetben nem szolgálják valójában a környezet védelmének az érdekét és céljait, csak a vállalkozások bürokratikus terheit fokozzák. Említette például a miniszterjelölt úr a termékdíjak rendszerét, szerintem ez az egyik ilyen állatorvosi ló. Erre, ezeknek az eljárásoknak vagy adminisztrációs terheknek a csökkentésére konkrétan milyen tervek vannak?

Ehhez kapcsolódóan látjuk azt, hogy sok esetben a környezetvédelmi hatóságok ennek ellenére, hogy ilyen bonyolult úton-módon engedélyeznek egy-egy tevékenységet, mégis - annak köszönhetően, hogy sok esetben nincs helyszíni ellenőrzés, csak az íróasztal mögül adják ki az engedélyeket - olyan tevékenységek is engedélyt kapnak, amelyek valójában környezetszennyező tevékenységek, és a fordítottja is igaz, tehát nem kapnak engedélyt olyan tevékenységek, amelyek valójában nem jelentenek veszélyt a környezetre. Itt ezzel kapcsolatban, túl azon, hogy az adminisztrációs terheket és a bürokráciát csökkenteni kell, a másik oldalon viszont véleményem szerint szigorítani kell a felügyelet és az ellenőrzés rendszerét. Itt azt gondolom, hogy egy vám- és pénzügyőrség szintű és tekintélyű környezetvédelmi felügyeleti szervnek vagy őrségnek a felállítására, kialakítására lenne szükség. Erre vonatkozóan a felügyeleti hatóság átalakítására vannak elképzelések.

A következő kérdésem az állatvédelem területével kapcsolatos, erről eddig nem esett szó. Tudjuk, hogy az eddigiekben az agrártárcához, illetve az állategészségügyhöz tartozott, kevésbé hatékonyan működött, illetve nem is volt igazából önálló állatvédelmi igazgatás. Erre vonatkozóan milyen tervei vannak a minisztériumnak?

Végezetül még két kérdés, amivel részben hazabeszélek, hiszen mint említettem, a Balaton-parton élek, és részben a Balaton-parti választópolgárok akaratából kerültem az Országgyűlésbe, tehát az ő akaratukat is mindenképpen képviselem. Az egyik ilyen kérdés, ami részben a Balatont is érinti, az orvhalászat kérdése. Ez szerintem rendkívül súlyos kérdés ma Magyarországon, a Balatonon és másutt is nagyiparszerűen űzik az orvhalászatot, ezzel az orvhalászattal le kell számolni. Erre milyen eszközök vannak, illetve a halgazdálkodásról általában, tehát az állami tulajdonban lévő vizeken a halászat kérdésével kapcsolatban milyen konkrét elképzelések vannak?

Egy másik: látszik főleg az elmúlt 8 évben, hogy mindenféle koncepció nélkül zajlottak fejlesztések vagy adtak ki engedélyt olyan gigaberuházásokra, amelyek súlyosan sértik a környezet érdekeit, jelenleg is folyamatban van több ilyen. Például egy reptérépítési láz alakult ki az utóbbi években az országban, sorra adják ki repülőterekre az engedélyeket, illetve folyamatban van most is többek között, ami engem szó szerint húsbavágóan is érint, a szentkirályszabadjai repülőtér kérdése, ami közvetlen a Balatont természetileg és turisztikailag is, az ott élő emberek véleménye szerint, tönkretenné. Az ilyen beruházásokat hogyan lehet - és véleményem szerint kell - úgy leszabályozni, hogy ezzel a turizmus, illetve elsősorban a természetvédelem és egy ilyen kiemelt üdülőkörzet, egy ilyen nemzeti kincs, mint a Balaton érdekei ne sérüljenek?

Köszönöm szépen.

DR. FAZEKAS SÁNDOR vidékfejlesztési miniszterjelölt:

Kepli képviselő úr kérdése: adminisztrációs terhek csökkenése. Teljesen egyetértek. Konkrétan milyen tervek vannak? Nekem az a meggyőződésem, hogy először egy ütemtervet állítunk fel a lehető leggyorsabban elvégzendő feladatokról, utána pedig egyenként és összefüggéseiben is át kell tekinteni a joganyagot, hogy hol lehet egyszerűsíteni. Az is hozzátartozik, hogy persze az élet bonyolult, bonyolultabb, mint 50 vagy 100 évvel ezelőtt. Lehet, hogy nem is volt akkor még környezetvédelem, de az nem jó, hogy a magyar jogalkotás már túlbonyolította, és ilyen jogi torzszülöttek jöttek a világra, mint amilyenekről itt már volt is szó.

A környezetvédelmi hatóságok ellenőrzései. Részben erre vezethető vissza, a bonyolult eljárások az íróasztalhoz szögezik az embereket, nehezen betarthatók, ellentmondásosak a szabályok és nyilván kell egy korrekt, de szigorú vezetői munka, irányítás is ahhoz, hogy ezek az ellenőrzések hatásfokukban javuljanak. Azt, hogy ehhez VPOP-szintű felügyeleti szervezet kell-e vagy sem, nem tudom, de azt hiszem, egyszerű jogszabályokat, fegyelmezett szervezettel akkor is fenn tudunk tartani, ha nincs egyenruha meg oldalfegyver meg más külön jogosítvány.

Állatvédelem. Az állatvédelemmel - mint egy állatvédő egyesület lelkes segítője, tagja - foglalkozom én is, Karcagon van egy ilyen kis egyesület. Az állatvédelemhez először is költségvetési források és megbízható jogszabályi háttér kell, de elsősorban úgy látom, hogy a költségvetési források azok, amelyek itt hiányoznak Azon túl, hogy nyilván már nincs idő, ebbe a nagy területbe részletekbe menően belemenjek. Ezt a két problémát látom, és elrémisztő történéseknek vagyunk a szemtanúi. Úgy látom, a Btk. oldala már elég erős, mert most épp egy másféléves ítéletet hallhattam az állatvédelemmel összefüggésben. Tehát ez külön egy olyan terület, amit át kell tekinteni.

Balaton-part, orvhalászat. Az orvhalászat olyan lopás, mint a többi, országosan nagy problémát jelent, és azt hiszem, itt üdvös lenne egy olyan elmozdulás, hogy ha a helyi önkormányzatok, helyi szervezetekből alakult közhasznú társaságok kapnának nagyobb lehetőséget. A Tisza-tónál egy ilyen kht. dolgozik, és az önkormányzatok a helyi lakosság nagy támogatását élvezik. Az, hogy most a halászati jog kinél legyen, hogyan legyen, mint legyen, külön tanulmányköteteket tölt meg. Azt hiszem, egyenként kell megvizsgálni minden egyes folyót, minden egyes partszakaszt, ahol halászati jogosultság van; a megkötött szerződéseket, azokat az előírásokat, amelyeket ezek tartalmaznak, egyenként kell sorra venni. Nem kis munka, de máshogy nem lehet előrehaladni. Van, ahol szükséges, hogy legyenek ilyen privát cégekkel kötött szerződések, és van, ahol jobb, ha az állam vagy az önkormányzatok vagy az ő társulásaik a halászati jog jogosultjai. Nyilván az egészet át kell nézni, itt szerződések, felmondási idők, határidők, stb. vannak.

A reptérépítési láz. Azt hiszem, ez szintén olyan kategória, hogy egyenként kell megvizsgálni minden repülőteret. Húsz évvel ezelőtt háromszor ennyi repülőtér volt - nagy részük katonai repülőtér -, Szentkirályszabadja nyilván kritikus történet, ott katonai gyakorlótér is volt, én is jártam ott annak idején. Tehát azt tudom mondani, hogy egyedileg kell megvizsgálni. Nyilván a helyi lakosság, a gazdasági élet szereplői, a környezet- és természetvédők érdekeit kell itt összehangolni, ez nem mindig sikerül. Ezért azt mondom, nagy körültekintéssel kell ezt a kérdést megvizsgálni.


A teljes jegyzőkönyv itt érhető el

Kepli Lajos

Tartalom megosztás

Tartalom átvétel