Magyarország ellátás biztonsága komoly veszélybe került

Talán meglepőnek tűnhet, de hazánk területén, hazánk kárára már megkezdődött az éles küzdelem Oroszország és az Egyesült Államok között, azonban bármennyire is a háttérben zajlik ez a harc, rendkívül komoly áldozatokat követel Magyarországtól. Jelen pillanatban úgy tűnik, hogy Brüsszel és Washington nyomására elvágnak minket az orosz gáztól, és most már a paksi bővítés sem biztos. Ezekről a baljós folyamatokról kérdeztük Kepli Lajost, a Jobbik szakpolitikusát.

a- Aszódi Attila kormánybiztos szerdán úgy nyilatkozott, hogy ha Brüsszel tiltott állami támogatás miatt megakadályozza a Paksi Atomerőmű bővítését, akkor a kormány kihátrál a projekt mögül. Ön szerint, milyen hatással járna ez a lépés? 

Kellemetlen ez a szituáció, mivel a kormányzat meglehetősen komolyan veszi a Brüsszelből érkező intéseket, intelmeket. Mivel Magyarország betervezte a két paksi blokk kapacitását a hazai energiastratégiába, ezért katasztrofális helyzetet okozna, ha egy brüsszeli döntés miatt, a feltételezett tiltott állami támogatás ürügyén, egy tollvonással lenulláznák a bővítést. Hiszen nem tudjuk, hogy a négy paksi blokk által termelt 2000 megawattot mivel pótoljuk, ugyanis jelenleg nem látunk más alternatívát. 

Magyarország villamosáram-ellátásában kritikus ponthoz vezetne a bővítés esetleges elmaradása. Vagy lehetetlen mértékben megnőne az import, vagy más erőművekkel kellene pótolni a kieső mennyiséget. Azonban erőmű építésére beruházási hajlandóságot nem tapasztalni.

- Aszódi elképzelhetőnek tartja, az angol Hinkley Point példáját felhozva, a reaktorok addig maradnak a külföldi finanszírozók tulajdonában, ameddig nem térül meg a befektetés. Elfogadható ez a Jobbik számára?

Magyarország szempontjából egyáltalán nem célszerű, hogy orosz tulajdonban maradjanak a blokkok. Arról szólt a megállapodás, hogy az oroszok pénzügyi finanszírozást nyújtanak, de a beruházás teljes egészében magyar tulajdonban kerül, és ennek így is kell maradnia. Magyarország energiaellátását ez szolgálja. Ez a fajta pénzügyi finanszírozás semmilyen negatív hatással nem jelentkezik. A Jobbik szerint mindenképpen támogatni kell a paksi kapacitás bővítését, de nem látjuk azt indokoltnak, hogy orosz tulajdonban maradjanak ezek a reaktorblokkok.

A Jobbik alapvetően azzal sem ért egyet, hogy a projekt kapcsán bármilyen titkolt állami támogatás felmerülne. Szerintünk ezt a vádat az Egyesült Államok felől érkező politikai nyomás táplálja. Látni kell, hogy az Egyesült Államok és Oroszország hatalmi játszmája zajlik ebben a térségben, ennek a geopolitikai csatározásnak az egyik eszköze lehet, ha megakadályozzák az oroszok számára a paksi bővítést.

- Előfordulhat, hogy az Orbán kormány a Déli Áramlat kapcsán elszenvedett politikai vereség miatt kihátrál Paks2 mögül?

Mind belpolitikailag, mind külpolitikailag komoly presztízs-veszteséggel érne fel az Orbán kormány számára, ha kihátrálna a projekt mögül. A hitelességét kockáztatná ezzel. Ugyanakkor, nyilván könnyebb lesz az EU-ra fogni a beruházás esetleges elmaradását. Azonban muszáj leszögezni: fontos hazánk számára az oroszokkal való gazdasági kapcsolat és annak megőrzése is, bár óriási a nyomás a magyar kormányon, mind az EU, mind az Egyesült Államok részéről, hogy ez a helyzet megváltozzon.

A Fidesz kormány a "pávatáncról" híres, nem mer állást foglalni határozottan egyik fél mellett sem. Egy bizonyos pont után azonban nem lehet folytatni ezt a szervilis külpolitikát, ki kell jelenteniük, hogy vagy megvalósítják ezt a beruházást, még az Unióval szemben is felvállalva a küzdelmet, vagy keresünk egy másik megoldást arra, hogyan fogjuk biztosítani az energiaellátást következő 20-30 éves időtartamban.

- A legrosszabb forgatókönyv szerint nem lesz sem Paks2, sem Déli Áramlat. Milyen helyzetbe kerülne Magyarország?

Jelen pillanatban 10.000 MW alá csökkent az erőművi kapacitásunk, és pont a legmodernebb, földgázzal működő erőműveink nem termelnek. Az olcsó import áram miatt nem érte meg üzemeltetni ezt a kapacitást. Az EU-ban rendkívül nagy támogatásban részesítik a nyugat-európai szélerőművek által termelt energiát, és ez lenyomta a villamos áram árát. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy nem épül meg a Déli Áramlat sem, akkor a gáz ellátásunk is kritikussá válik. Vagy az orosz gázt kapjuk meg, csak kerülő úton és drágábban, vagy pedig a szintén költséges LNG behozatalra szorulunk. De az Azerbajdzsánból érkező gázvezetéknek sincs még realitása.

Ha Ukrajnában történne valami, akkor nem tudnánk mihez kezdeni, hiszen a gáztározóink néhány hónap alatt kifogynának. A Déli Áramlatra, illetve egy Ukrajnát elkerülő vezetékre mindenképpen szükségünk van.

- Milyen kiutat látni ebből a kelepcéből?

Magyarország ellátás biztonsága komoly veszélybe került, miközben a kormány kommunikációs trükkökkel játszik, ahelyett hogy konkrét intézkedéseket hozna. A kormány rendkívül gyenge külpolitikai érdekérvényesítő-képessége, az évtizedek óta tapasztalt megfelelési kényszer is felelős ezért a helyzetért. 

A Jobbik mindig hangsúlyozta, hogy ki kell egyenlíteni ezt az egyoldalú, káros függést. Nekünk abban a hatalmi centrumban kell egyensúlyoznunk, ahol egymásnak feszül Oroszország, az Egyesült Államok és Törökország. Határozottan ki kell állni az érdekeinkért. Hiába vagyunk relatíve kis ország, mégis fontos stratégiai partnerként, célterületként tekintenek ránk az oroszok és nyugati hatalmak is.

- Ugyanakkor ez nyilvánvaló ütközőzóna is.

Nem véletlenül mondta Vona Gábor, a Jobbik elnöke, hogy Magyarországnak meg kell fontolnia, hogy Svájc vagy Ausztria mintájára semleges álláspontot képviseljen, akár még a NATO tagságunk kárára is, ha ez a konfliktus eszkalálódik. Egy háborúnál nincs rosszabb forgatókönyv. Ugyanakkor már most sem tudjuk kivonni magunkat teljes mértékben ebből a viszályból, hiszen a paksi bővítés és a Déli Áramlat megakadályozása is az orosz-amerikai konfliktus része. Ez a küzdelem már hazánkban is zajlik, csak egyelőre békés eszközökkel, fegyverek nélkül.

A Jobbiknak, mint minden jóérzésű embernek az a célja, hogy ne keveredjünk bele ebbe a geopolitikai krízisbe, miközben törekedni kell arra, hogy az ország energetikai biztonsága megmaradjon. Ez stabil, minél több irányból érkező gázellátást és a Paksi Atomerőmű kapacitásának növelését jelenti. Ha ezek megvalósulnak, akkor következhet egy intenzív energiahatékonysági fejlesztés, majd a saját energiaforrásaink minél hatékonyabb kitermelése. 

Ez a záloga annak, hogy évtizedes távlatban, de elérjük az energiaellátásunk függetlenségét.

alfahir.hu

Tartalom megosztás

Tartalom átvétel