Molnár János-barlang: hazánk páratlan, de elmutyizott természeti kincse

Kepli Lajossal, a Jobbik környezetvédelmi és energetikai szakpolitikusával készülő interjú-sorozatunkban ezúttal a Molnár János-barlangról beszélgetünk. Félő, a páratlan természeti kincsünket is feláldozzák a mutyi oltárán.

Kezdjük az elején. Miért lett újra a közbeszéd tárgya a Molnár János-barlang?

A főváros II. kerületében található Molnár János-barlang már nem csupán természeti kincsei miatt egyedülálló Európában, hanem azért is, mert a felcsúti kisvasút, illetőleg a stadion után ez is a magyar miniszterelnök családi vagyonát gyarapíthatja. A Molnár János-barlang egyébként egy hat kilométer hosszú, termálvízzel borított, még nem teljesen feltárt természeti képződmény, amely a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) vagyonkezelésébe tartozik. Ugyanakkor a nemzetközi hírnevét nem csak annak köszönheti, hogy a barlangot csak búvárfelszerelésben "járhatjuk be", hanem a különleges faunája, élővilága miatt is; az itt élő fajokkal a Földön csak itt találkozhatunk.

A barlangban 2011-ben történt egy sajnálatos haláleset, amely során egy egyébként rossz egészségügyi állapotban lévő kutatóbúvár egy merülést követően életét vesztette. A tragédia ürügyként szolgált arra, hogy az addigi kutatókat, akik a természeti értékek megóvása mellett igyekeztek feltárni a járatokat, egyszerűen kitiltották a barlangból. De a kutatási megbízásból kizárták a barlangot felfedező búvárt és a barlang termét megnyitó barlangászt is.

Ezzel szabad utat engedve Hosszú Attilának, a miniszterelnök testvére, ifjabb Orbán Győző búvároktatójának.

Elvileg, most már papírjuk is van róla.

A DINPI tavaly kapta meg (2024-ig) az állami tulajdonban lévő barlangra a hasznosítási engedélyt, azonban a barlangi búvárkodáshoz nem rendelkeznek sem szakmai tapasztalattal, sem pedig technikai felszereléssel. Így a DINPI pályázatot írt ki, amelyben viszont kikötötték, hogy csak olyan cég nyerheti azt meg, amely már évek óta végez a barlangban merüléseket. A kiírásnak azonban - magától értetődően - csak egyetlen vállalkozás felelhetett meg, a Hosszú Attila-féle Atlantisz Búvárkör. Idetartozik, hogy a parlamenti kérdésemre V. Németh Zsolt államtitkár azt ugyan elárulta, hogy győztest hirdettek a pályázaton, de azt viszont nem kötötte az adófizetők orrá, hogy végül ki nyert. Arra viszont kitért, hogy a nyertes cégben nem tulajdonos ifj. Orbán Győző...

Miért kell egy barlang az Orbán-családnak?

Egyszerű, mert jövedelmező. Kiszámoltuk, hogy a merülési, oktatási díjakból havonta 30 millió forintot zsebelhetnek be, miközben összesen 100 ezer forintot fizetnek a DINPI-nek. Olyannyira fontos ez ennek az üzleti körnek, hogy tudomásom szerint a miniszterelnök testvére többször is személyesen lobbizott a Földművelésügyi minisztériumban (FM) és a Park igazgatóságánál is. Sőt, olyan pletykát is hallottunk, hogy a pályázat kiírásáról szóló döntés is az FM-ben született meg.

Milyen következményei lehetnek annak, ha ezt a természeti kincset is feláldozzák a mutyi oltárán?

Mint mondtam, a Molnár János-barlangban olyan élővilág található, amely egyedülálló az egész világon, ugyanakkor azokban a csodálatos természeti képződményekben is kárt okozhatnak avatatlan kezek, amelyek egyébként jellemzik a barlangot. Sőt, ha elszennyezik a barlang vizét, az a Lukács Fürdőre is hatással van, ugyanis Molnár János-barlang táplálja azt. Felháborító, hogy ahelyett, hogy kutatók térképeznék fel a barlangot, hogy azt megőrizzük a későbbi generációk számára, ifjabb Orbán Győző és baráti köre jól fizető gazdagoknak szervez itt egzotikus túrákat.

A Jobbik álláspontja szerint így nem csak a hűtlen kezelés, hanem a természeti károkozás gyanúja is felmerül.

Sarkadi-Illyés Csaba

zoldvalasz.hu

Tartalom megosztás

Tartalom átvétel