Végre kártérítést kapnak a vörösiszap-károsultak

Jobbikos nyomásra végre kártérítést kapnak a vörösiszap-károsultak - írta közleményében Kepli Lajos, a nemzeti párt természeti erőforrásokért felelős szakpolitikusa.

Mint fogalmazott, a Jobbik 2010. október 4-e, azaz a vörösiszap-katasztrófa napja óta fokozott figyelmet fordít a károsultak érdekeinek képviseletére. Kepli ugyanakkor arra emlékeztettet: a tragikus naptól kezdve a párt tagjai személyesen voltak jelen és segítettek a veszély elhárításában és a mentésben. Ezzel párhuzamosan az általam vezetett parlamenti vizsgálóbizottság tárta fel a katasztrófa okait és nevezte meg annak egyértelmű felelőseit - tette hozzá.

Paksi Duna-híddal segítené a kalocsai térség fellendülését a Jobbik

A paksi atomerőmű-beruházás kapcsán elérkezettnek látjuk az időt, hogy a helyiek által régóta óhajtott beruházás, a Paks és Kalocsa városát összekötő folyami híd megépüljön. Elengedhetetlennek tartjuk, hogy egy ilyen, több ezer milliárdos összegű erőmű-beruházás úgy valósuljon meg, hogy abból a környező települések egyenlő arányban profitálhassanak.

A paksi Duna-híd megépülése lehetőséget teremtene a Duna bal partjának lakosai és vállalkozásai számára az atomerőmű-beruházásban történő részvételre, ami a magyar beszállítói hányad javítását és a térség fejlődését egyaránt szolgálja. Ugyancsak lehetővé válna az atomerőműben keletkező gőzzel Paks mellett a túlsó parti térség távfűtéssel történő ellátása, illetve a csővezetékeken odaszállított gőzzel kertészetek, fóliasátrak fűtése, ezáltal újabb munkahelyek létrejötte az amúgy is nagy mezőgazdasági hagyományokkal rendelkező, ám emellett nagyarányú munkanélküliséggel is sújtott térségben.

Gyászhangulat az energiapolitikában

Illés Zoltántól azért visszás a magyar környezetvédelem gyászbeszédét hallani, mert ő maga is asszisztált annak leépítéséhez – jelentette ki Kepli Lajos, a Jobbik szakpolitikusa hétfői sajtótájékoztatóján. A nemzeti párt képviselője egy interjúra utalt, amelyben a második Orbán kormány - azóta megbízatás-nélküli - államtitkára nekiment egykori feletteseinek. Az elmondottakból kiderült, hogy mi a különbség a Jobbik és a többi párt energiapolitikája között.

Ahogy korábban mi is idéztük Illés Zoltán mondatait, Kepli is kiemelte, hogy „a második kétharmad nagy lehetőség lehetett volna a viszonyok konszolidálására, de most inkább úgy látszik, hogy bele fog fulladni a hozzáértés hiányába, a tények figyelmen kívül hagyásába és a mérhetetlen mohóságba”.

Dominóelmélet

A hidegháború idején Dwight D. Eisenhower, az Egyesült Államok elnöke beszélt a dominóelméletről, mint Washington külpolitikájának vezérfonaláról. A Fehér Ház a szovjetek indokínai térnyerése kapcsán vélekedett úgy, hogy ha Vietnámban is győzedelmeskedik a kommunizmus, akkor végül egyesével minden térségbeli ország a Szovjetunió érdekövezetébe kerül. Egyébként ezzel indokolták később magát a vietnámi háborút is. Mára a kétpólusú világrend megszűnt létezni, ugyanakkor az Oroszországgal szembeni szankciók kikényszerítésével az Egyesült Államok meglökte az első dominólapocskát, már csak az a kérdés, mi áll a dominósor végén?

Nehéz nem észrevenni, hogy akkor indult meg a kőolaj világpiaci árának hihetetlen mértékű csökkenése, amikor az Egyesült Államok és az Európai Unió Moszkvával szembeni szankciói is érvénybe léptek. Az egyértelmű cél Oroszország térdre kényszerítése volt, de úgy tűnik a folyamat mára kezelhetetlenné vált.

Miért építik le a magyar környezetvédelmet? - alfahir.hu

Ahogy lapunk is beszámolt róla, az Orbán kormány környezetvédelmi termékdíjat vetett ki a napelemekre. A nem mindennapi hírre a kizöldült államfő, Áder János is felkapta a fejét, igaz egy párnapos csúszással. A napsugáradóról, a nemzeti párt „zöld gondolatairól” és a hazai környezetvédelem tudatos leépítéséről kérdeztük Kepli Lajost, a Jobbik energetikai szakpolitikusát.

Miért szavazta meg a kormánytöbbség a „napsugáradót”? - tettük fel a kérdést Keplinek, utalva a salátatörvényben a környezetvédő szervezetek elől is rendkívül ügyesen eldugott újabb sarcra.

Egy folyamat részeként is tekinthetünk erre, hiszen jól beleillik a kormány törekvéseibe – válaszolt a nemzeti párt országgyűlési képviselője. Ugyanakkor ez szembemegy a parlament által is elfogadott, 2030-ig szóló energiastratégiával, hiszen abban az atom-, és szén- mellett a zöld-energia is szerepet kap. Az energiastratégiával ellentétesen cselekszik a kormány, amikor akadályozza a megújuló energiák elterjedését Magyarországon. Például szélerőművi pályázatokat sem írnak ki, és most már a napelemeket is termékdíj köteles kategóriába sorolták.

Újabb szög a függetlenség koporsójába

Az idei év január elsejétől a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény hatálya alá kerültek a napelemek.

A napsugárzás energiáját villamos energiává átalakító berendezések után annak forgalmazója kilogrammonként 114 forint termékdíjat köteles megfizetni. Természetesen a költséget beépíti a termék árába, így az amúgy sem túl jó megtérülési mutatóval rendelkező berendezés még gazdaságtalanabbá válhat. Ezáltal egyetlen cella ára akár több ezer forinttal is megnőhet - írta közleményében Kepli Lajos, a nemzeti párt környezet- és energia-szakpolitikusa.

Tartalom megosztás

Tartalom átvétel