Kié a felelősség, ha emberéleteket követel a "vegyi bomba"?

A katasztrófavédelem meghallgatását és egy szakemberekből álló zöld kommandó felállítását kezdeményezi a Jobbik, mert szerintük nemcsak az Illatos úti telepen, hanem máshol is vannak potenciálisan veszélyes területek.

„A Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára és az illetékes katasztrófavédelmi szervezet vezetője szerint bár a helyzet azonnali beavatkozást sürget, nincs közvetlen katasztrófahelyzet a Budapesti Vegyiműveknél. Igaz, ezt úgy nyilatkozták, hogy saját bevallásuk szerint 2013 óta nem is jártak a területen” – közölte portálunkkal a Jobbik.

Mikor lesz rend a Balaton körül?

Törvény által előírt, de sok helyen nem létező parti sétányok, illegális feltöltések és engedély nélküli bejárók valamint a tó megemelt vízszintje által okozott károk ügyében tartott sajtótájékoztatót Kepli Lajos a Jobbik országgyűlési képviselője és Kesztyűs Attila a párt Somogy megyei elnöke péntek délelőtt Balatonfenyvesen.


Kesztyüs Attila szerint a Balaton vízszintemelése a turisztikai vonzerőn túl hordozhat pozitív változást a tó életében ökológiai, vízgazdálkodási és halgazdálkodási területen is. Azonban nem látja a háttértanulmányokat és az előzetes vizsgálatokat arra vonatkozóan, hogy a megemelkedett vízszint és az átázott talaj milyen károkat okozhat a part menti és a korábban illegálisan feltöltött területeken. Feltette a kérdést, vajon valaki megvizsgálta-e érdemben azt, hogy mekkora és milyen védműveket szükséges építeni, hogy a víz elvezetése biztosított legyen? A nemzeti párt megyei elnöke szerint a túl magas vízszint esetén egy téli jeges ár letarolhat mindent a parton. Egy nagyobb nyári zápor esetén több a beérkező víz, mint amit le tud vezetni a Sió, így fontosnak tartja a zsilip és a csatorna felújítását és a Sió melletti víztározók kialakítását. Kiemelte, hogy egy tartós szél esetén akár 10 cm billenés is lehetséges az északi és a déli part között. Kotrással is lehetne biztosítani a magasabb vízszintet, de sajnos megszűntek a zagytározók, így nincs hova tenni az iszapot.

Klímavédelem: élharcosok legyünk, ne mártírok

Brüsszelben, az Európai Parlament Antall Józsefről elnevezett épületében gyűltek össze hétfőn az Európai Unió tagállami parlamentjeinek környezetvédelemmel, energia- és klímapolitikával foglalkozó szakpolitikusai. A találkozó célja a 2015 decemberében Párizsban megtartandó klímacsúcson kialakítandó közös európai álláspont megvitatása volt. Hazánkat Kepli Lajos, a Jobbik országgyűlési képviselője, a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanács társelnöke képviselte.

A háborúk mellett a világ legégetőbb problémája ebben a században az éghajlatváltozás hatásainak kezelése, illetve mérséklése lesz. A migráció második legfontosabb okaként a fegyveres konfliktusok után a természeti katasztrófákat és az erőforrások szűkösségét találjuk. A harcokat is igen gyakran a természeti erőforrások feletti rendelkezésért vívják. Tönkretett termőföldek, kiirtott erdők, kiszáradt vízbázisok ösztönzik elvándorlásra emberek millióit ma világszerte. A migráció természetesen a természeti erőforrásokban gazdagabb területek felé irányul, melyben Európa ma még bővelkedik.

Tartalom megosztás

Tartalom átvétel