Vizet a Dunába: Egyhangú igen a népi kezdeményezésre

"Az, hogy Magyarország végre vegye komolyabban a Szlovákiával való tárgyalásokat, nem megoldási alternatíva. A nemzetközi jogi kötelezettség ellenére másfél évtized után sincs eredmény Szigetköz ügyében. Nem tudom komolyan venni az olyan civil szervezeteket, akik akkor, amikor végre beszélni lehet a megoldási javaslatokról, nem hajlandóak részt venni a bizottság ülésén, mondván ott szóba kerülnek olyan javaslatok is, melyek nekünk nem tetszenek"

A Parlament Fenntartható Fejlődés Bizottsága a dunakiliti kihelyezett keddi ülésén ajánlást fogalmazott meg az Országgyűlés számára, ebben a Kisalföld népi kezdeményezésének általános vitára bocsájtását egyhangúlag támogatta.

 

17 óra 24 perc

A népi kezdeményezést benyújtó Szammer István, a Lapcom Kft ügyvezető igazgatója elmondta: tudni lehetett, hogy a népi kezdeményezés elindítása nagy óvatosságot igényel, nehogy politikai játszma áldozata legyen.

"Most stabil helyzetben beszélhetünk most egy kényes témáról. Az elmúlt napokban Illés Zoltán államtitkár felvetette, hogy milyen újság és emberek állnak a kezdeményezés mögött.

Ami tény: erős szociális szerepvállalást indítottunk el, s az elmúlt évtizedben komoly tapasztalatokat szereztünk.

Ez a kérdés feszegeti a régiót: úgy gondoltuk, nem lehet tovább halogatni megvitatását. Több mint nyolcvanezer ember aláírta az íveket, ami azt mutatja, nem olyan kérdés, mely fölött el lehet siklani.

Az, hogy 20 éve végignézzük a táj pusztulását, ma már politikai felelősség. Azokkal az emebrekkel kell párbeszédet folytatni, akik itt élnek, akik ennek következményeit viselik.

Mi ebben segítettünk, felvállaltuk a népi kezdeményezést: sok örömünk volt ebben az időszakban, mert ennyire egységesen még sosem állt ki az itt élő közösség egy célért. Azt kérném a bizottságtól, a képviselőktől: segítsenek túllépni ezen a húsz éven.

Lássuk be, hogy nemet mondani egy ilyen kérdésre, az felelősség, mondhatni károkozás. Azzal lezárni, hogy "majd akkor térjünk vissza az ügyre, ha megegyeztünk a szlovákokkal", megint csak felelőtlenség. Vannak olyan megoldások, melyek véleményem szerint nem veszélyeztetnek egy ilyen megállapodást.

Azt kérem, támogassák a kérdés megvitatását, hogy a parlamenttől kikényszeríthető legyen a szakmai megoldás."

15 óra 50 perc

A bizottság tagjai részéről elsőként Kepli Lajos (Jobbik)fogalmazta meg véleményét, tapsot is kapott érte.

"Az, hogy Magyarország végre vegye komolyabban a Szlovákiával való tárgyalásokat, nem megoldási alternatíva. A nemzetközi jogi kötelezettség ellenére másfél évtized után sincs eredmény Szigetköz ügyében. Nem tudom komolyan venni az olyan civil szervezeteket, akik akkor, amikor végre beszélni lehet a megoldási javaslatokról, nem hajlandóak részt venni a bizottság ülésén, mondván ott szóba kerülnek olyan javaslatok is, melyek nekünk nem tetszenek" - utalt a Védegyletre és a Duna Chartára.

"1992 óta a gát és a vízlépcső nálunk szitokszó, olyan ellenlobbi indult, mely nem teszi lehetővé a rendes párbeszédet, egyes szakmai köröket száműztek.  

A népi kezdeményezés sikere bebizonyította, hogy Szigetközben valamit tenni kell. A politikát ki kell venni a kérdéskörből. Lehet, hogy hiba volt a vízlépcső építés elkezdése, s lehet, hogy az abból való kilépés  nagyobb katasztrófát okozott" - mondta.

15 óra 40 perc

Fűzfa Zoltán, a szigetközi Pisztráng Kör Egyesület vezetője azt a tévhitet próbálta eloszlatni, hogy a Duna gondjait elsősorban Bős-Nagymaros okozta.

"Igaz, az i-re a pontot az erőmű tette fel. Végül azonban a szlovák titkosszolgálat sem intézhette volna jobban, hogy Szlovákia megkapja az egész folyót fele beruházási költséggel" - mondta. Hozzátette: Szigetköz érdekében az egyetlen jó megoldás a dunakiliti fenékküszöb volt. "Harminc mesterséges gát biztosítja, hogy a víz bennmaradjon a mellékágrendszerben" - mondta. Több célt fogalmazott meg: olyan vízdinamikát, ahol kisvizek és árvizek is vannak, az ökológiai átjárhatóság biztosítását.

"Az ötven százalék víz is kevés a megoldáshoz. Egyébként a fővárosi zöldekkel nem beszélünk egymással szemben. Ökológia átjárhatóság, vízszintemelés, fél-egy méteres fenékküszöbök - ezek olvashatók a Védegylet javaslatában" - közölte.

Gruber Tamás a WWF képviselője úgy kezdte: elsősorban a Reflex hozzászólásával értenek egyet. "Magyar-szlovák tárgyalások nélkül  szakmai kérdésekkel nem érdemes foglalkozni" - jelezte. Szerinte szakmai kérdések ne parlamenti vitában dőljenek el, a két minisztérium értékeljen, s döntsön a megoldási javaslatokról.

15 óra 20 perc

Jávor Benedek a bizottság elnöke már az ülés elején jelezte: az előzetes egyeztetések alapján egységes a bizottság abban, hogy  parlamenti vita legyen a népi kezdeményezésben megfogalmazott kérdésekben. Bejelentette: a Duna Charta és a Védegylet végül távol maradt az üléstől, véleményüket írásban juttatták el a bizottságnak.  

Nagy István mosonmagyaróvári polgármester szerint túl sokat szenvedett  már a térség attól, hogy a feje fölött döntöttek olyanok, akik nem ismerték az itteni helyzetet. Azt kérte, hogy politikai helyett szakmai kérdésként kezeljék az ügyet, ütköztessék az elképzeléseket.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki igazgatóhelyettese, Láng István a belügyi tárcát képviselte, s annak álláspontját vázolta. A víz keretirányelvben megfogalmazottak szerint az Öreg-Duna és a Mosoni-Duna is erősen módosított víztest: az 1995-ben megépített dunakiliti fenékküszöb segít a jó ökológiai potenciál elérésben, vízminőségi gondot nem okoz, a mellékág-rendszerben az élőhelyek száma nőtt, változatosabb lett - bár mint mondta, itt még van mit fejleszteni.

Az Öreg-Duna árvízlevezető képesség csökkent a szakaszos növényzet irtás ellenére is, míg a Mosoni-Duna esetében egyre nehezebb a magasabb szinten levonuló árhullámok kezelése. "A hullámtéren ideiglenes jellegű művek épültek, ezekben az árhullámok sok kárt okoznak, az erre fordított összegből jelentős fejlesztéseket lehetett volna végrehajtani." Mindezen gondok megoldása érdekében a tárca szerint a Duna hossz- és keresztirányú átjárhatósága mellett a hasznosítás növelését sürgette. "Nagy lehetősége lennének megfelelő megoldások esetén" - mondta.

Szabó Imre alelnök (MSZP) azt kérdezte: a BM álláspontja megegyezik-e a Vidékfejlesztési Minisztériuméval? Jávor Benedek elmondta: a felkérés ellenére a VM nem kívánta az ülésen ismertetni álláspontját, a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóságának pedig nem tette lehetővé a részvételt. A tárcát "megfigyelőként" Kovács Péter helyettes államtitkár képviselte, aki annyit azért megjegyzett a hátsó sorokból: minisztériuma Láng István mondandójának vízkeretirányelvre vonatkozó részével egyetért.

Tóásó Gyula, a Szigetközi Természetvédelmi Egyesület elnöke úgy  fogalmazott: húsz év telt el az egyesek által lehetetlennek titulált  folyóelterelés óta. Ennyi idő nem volt elegendő Szigetköz gondjainak  megoldására. Hozzátette: fele vízhozam átadása esetén is a keresztirányú átjárhatóság biztosítása után kifolyna minden víz  a szigetközi mellékágrendszerből. Tóásó szerint a milliárdos kutatások egy része teljesen felesleges volt, "a költekezésnek politikai okai voltak." A helyi érdekek figyelembe vételét sürgette, majd a Szite javaslatról beszélt. Jávor Benedek kérdésére Pannonhalmi Miklós Szite szakértő elmondta: egy tanulmány szerint még 70 százalékos vízátadás esetén is műszaki megoldás kell.

Másként, másban látja a megoldást Lajtmann József, a Reflex Környezetvédő Egyesület munkatársa. Néhány hónapja kiadott  kiáltványukból idézett, miszerint a szlovák féltől kell több vizet kicsikarni a hágai ítéletből következőleg. Hangsúlyozta, hogy a népi kezdeményezés "Vizet a Dunába" szlogenjével egyetért, ám azzal nem, hogy a "háttéranyag gátakról szól." "A keresztirányú átjárhatóság nem realitás, tudomásul kell venni"- mondta.

Előzmények: A Parlament Fenntartható Fejlődés Bizottsága a dunakiliti kihelyezett mai ülésén ajánlást fogalmazott meg az Országgyűlés számára, ebben általános vitára bocsájtását egyhangúlag támogatta a Kisalföld népi kezdeményezését, a szigetközi Öreg-Duna és a Mosoni Duna vízgazdálkodási kérdéseinek megvitatásáról.

kisalfold.hu

Tartalom megosztás

Tartalom átvétel